Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Információink szerint nehezen megy a szakmai és a politikai érvek összecsiszolása az ingatlanadó bevezetése kapcsán. Az már eldőlt, hogy a jövő évtől belép az adórendszerbe az ingatlanadó, az erről szóló törvény megalkotása szerepel a kormány idei első féléves jogalkotási programjában. E szerint áprilisban kerül a kormány elé a tervezet, amiről júniusban szavazhatnak az országgyűlésben. Kész tervezetről azonban szó sincs – állította kormány közeli forrásunk, aki szerint a közelmúltban a lapokban felbukkant, a Pénzügyminisztériumnak tulajdonított javaslatok nem fedik a valóságot.
Már csak azért sem fedhetik, mert még az sincs eldöntve, hogy lesz-e adómentes értékhatár, és ha igen, milyen érték alatti ingatlanok kerülnek ebbe a körbe. Úgy tudjuk, az ősz folyamán tervbe vett, 20-30 milliós értékhatárhoz képest alacsonyabb szintre lőnék be az adómentességet. Emlékezetes, hogy Katona Tamás államtitkárnak azért kellett távoznia a tárcától, mert egy konferencián 9,5 millió forintos értékhatárról beszélt. Akkor a minisztérium cáfolta Katona szavait, de az kizárt, hogy vaktában lőtt volna az államtitkár – vélhetően a különböző javaslatok közt ez is szerepelt.
Mostanra tehát közeledhetett egymáshoz a szakma (PM) és a politika (kormány, kormánypártok) álláspontja a kérdésben. Egyes vélemények szerint utóbbiak arra szeretnének ügyelni, hogy a fő szavazóbázisuknak számító, többlakásos ingatlanokban élők a lehető legolcsóbban megússzák az adót. A tulajdonolt ingatlan értéke alapján vélhetően a 10–20 millió forintos sávban találjuk a legtöbb szocialista szavazót. A szakmai érvek amellett szólnak, hogy egyáltalán ne legyenek adómentes ingatlanok.
A szocialista frakció még nem öntötte egységes formába elképzeléseit – közölte lapunkkal egy frakciótag. A rendelkezésre álló információik alapján úgy vélik, szükség lesz az adómentes értékhatár meghatározására, ám vitatják, hogy annak 10 millió forint vagy a fölött kell feltétlenül lennie. Az adómentességre példaként a tanyavilágban található, pár milliót érő ingatlanokat hozták fel, de szerintük figyelembe lehetne venni a már működő, ingatlanokhoz kapcsolódó adók körében adott mentességeket is. Ez alapján például a nyugdíjasok is kikerülhetnek az adófizetők köréből. Az MSZP szerint szükséges annak is a mérlegelése, hogy mekkora költséggel jár az adó kivetése, beszedése. Most egy olyan struktúrában gondolkoznak, amely alacsony adómentes értékhatárt és progresszív adózást alkalmazna. Még nem egyeztettek elképzeléseikről a Pénzügyminisztériummal, erre a közeljövőben kerülhet sor.
Az ingatlanadó mellett szükségtelenné válik a tavaly bevezetett luxusadó, így szinte biztosra vehető a megszüntetése. Ebből az adóból 1 milliárd forint bevételnek kellett volna befolynia az önkormányzatokhoz a pénzügyi tárca tervei szerint, ennél azonban kevesebb lett a bevétel. Az ingatlanadó bevezetése sem elsősorban a bevételek gyarapítását szolgálná, hanem az adórendszeren belül egy új struktúra létrehozását. Persze idővel a bevételek is emelkednek, ráadásul az ingatlanadózás nem konjunktúrafüggő, így jobban tervezhető, és az adócsalás lehetősége is jóval korlátozottabb, mint más adók esetében.
A szocialisták szerint az iparűzésin kívül a többi helyi adó sorsát is megpecsételné az ingatlanadó. Ebbe a körbe tartozik a telek- és építményadó, illetve a kommunális adók. Ez egyben egy újabb kérdést is felvet a lapunknak nyilatkozó politikus szerint, éspedig hogy beletartozzék-e az új adó alapjába a be nem épített vagy mezőgazdasági célra hasznosított ingatlan. A felvetés jelzi, hogy sok kérdésre nincs még válasz az ingatlanadózással kapcsolatban.
