Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány szerint egyszerűbbé válik az adórendszer a jövőre, illetve a következő öt évre tervezett változtatásokkal, az adószakértők szerint azonban ebből a törekvésből keveset valósít meg a kormány által hétfőn a parlamenthez benyújtott adócsomag. Bár nem mondják ki egyértelműen, de a lapunk által megkérdezett szakértők a 2006-tól életbe lépő változásokat leginkább a jövőre esedékes választásokra való felkészülésnek tekintik. A csomagban ugyanis leginkább a lakosság által közvetlenül és azonnal érzékelhető elemek dominálnak. Ilyen elsősorban az általános forgalmi adó felső, 25 százalékos kulcsának csökkentése 20 százalékra: emiatt január másodikától elvileg minden boltban át kellene írni az ártáblákat. Nem véletlen az sem, hogy a kormány hatalmi szóval igyekezett rábírni a kereskedőket, hogy érvényesítsék áraikban az áfacsökkentést (árkommandót is bevetettek volna ennek érdekében korábban, ám manapság már nem hallani ilyen tervekről, ellenben a civil szféra segítségében bíznak). Szakértők szerint félő, hogy idő előtt ellövi puskaporát ezzel a lépéssel a kormány: jól jött volna az inflációs eurókritérium teljesítésekor, 2007-2008 táján ez az 5 százalékpontos vágás.
Megoszthatja viszont a szavazópolgárokat az a javaslat, amelyik évi 500 ezer forintban húzná meg a béren kívüli juttatások felső határát, illetve azt az éves bér 15 százalékában maximálná. Számításaink szerint így is évi 3,3 millió forint feletti (vagyis havi bruttó 275 ezer forintos) bér szükséges ahhoz, hogy teljesüljön az utóbbi feltétel, ez pedig jócskán meghaladja az átlagbér összegét, számolja azt a KSH vagy az APEH (a kormányoldal ugyanis utóbbit citálja, ha az adóterhelés alakulásáról van szó, míg az ellenzék a statisztikai hivatal számításait lobogtatva közli, hogy az átlagkeresetek a felső szja-kulcs szerinti sávba is belelógnak).
Ennek a keretnek a kimerítése azonban valószínűleg nem a választásokig hátralévő három-négy hónapban történik, ellenben a megemelt minimálbér és az ahhoz igazított adómentesség már az első hónaptól érzékelhető lesz.
Más adónemeknél is érzékelhető a lakosság kegyeinek megnyerésére irányuló törekvés a NAPI Gazdaság vizsgálata szerint. A benzin áfájának előrehozott csökkentése, illetve az, hogy ezt – néhány más jövedéki termékkel ellentétben – nem kompenzálják a jövedéki adó emelésével, szintén azt sugallja, hogy nem a költségvetési hiány mérséklése vezette elsősorban a kormányt, amikor megszabta a jövő évi adóváltozások irányvonalát. Kérdés, hogy nem számolta-e el magát a dohányosokkal – vetette fel lapunknak viccesen egy elemző –, ennél a termékkörnél ugyanis önmagában az adóemelések 6,8 százalékos fogyasztói áremelkedést indukálnak. Valószínűleg nem kockáztatnak sokat a luxusadó bevezetésével sem, abból ugyanis mindössze évi 1 milliárd forint bevételt várnak az érintett összesen 30 ezer adózótól. Bár, a legutóbbi választást is néhány tízezer voks döntötte el...
A vállalkozások esetében az egyik és gyakorlatilag a legellentmondásosabb változtatás az adóeljárási szabályban fedezhető fel. A tervezet szerint ugyanis kiegészülnének az ellenőrzési határidőre vonatkozó szabályok oly módon, hogy az ellenőrzés időpontja eltolódhat – amennyiben az adóhatóság külföldi adóhatóságot keres meg – a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig. A vállalkozásoknál akár likviditási probléma is felmerülhet, ha a kiutalás az ellenőrzés végén történik. Ugyanakkor a KPMG szakértői úgy látják, az adóhatóságnak a kiutalásra előírt legkésőbbi időponton túli kifizetés esetén késedelmi pótlékfizetési kötelezettsége lesz. Az eljárási szabályok egy másik, szigorító módosítása, amely szerint az adóhatóság az ellenőrzés során megkövetelheti az adózótól, hogy az ellenőrzéshez szükséges, idegen nyelven kiállított dokumentumai hiteles magyar nyelvű fordítását szerezze be, beláthatatlan adminisztrációs terhet jelentene az adózók számára.
Újabb terhekkel kell szembenézni a társadalombiztosítás és az egészségügyi hozzájárulás területén is. Január elsejétől 4 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemély adózót másodállása, mellékfoglalkozása tekintetében is. Eddig csak egy 36 órás munkaviszony után kellett fizetni és nyilatkozat alapján a további munkaviszony mentesült ezalól.
Az általános forgalmi adóban az adókulcsok változtatása mellett egyéb, nem túl jelentős módosításokat vezetnének be, azonban egy változtatás mindenképpen említést érdemel, mégpedig az, hogy ezentúl a tárgyi adómentes tevékenység közül csak az úgynevezett „pénzügyi tevékenységek”-ben (pénzügyi, tőzsdei, részvény/kötvény, követelés/kötelezettség ügynök) közreműködő ügynökök tevékenysége lesz tárgyi adómentes, vagyis például a lakóingatlan-ügynöki tevékenység a továbbiakban áfás lesz.
A KPMG a negatív hatások mellett pozitív irányú változtatásokat is talált a csomagban. Ilyen például, hogy bizonyos feltételek mellett ötmillió forint adóalapig csak 10 százalék lesz a társasági adó mértéke. További könnyítés, hogy jövőre a helyi iparűzési adó 100 százaléka levonható lesz az adóalapból. Az osztalékadó esetében kedvező módosítás szerint amennyiben az osztalék kifizetésekor a külföldi megfizette az osztalékadót, mert a mentességhez a jogszabályi feltételek nem álltak fenn, de azok később teljesítetté válnak, úgy adó-visszatérítést kérhet. Ez a rendelkezés már az uniós csatlakozást követően kifizetett osztalékra alkalmazható, és e szabály 2005 után is hatályban marad.
