Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország már az első negyedévben kikerült a recesszióból, de ez nagymértékben a korrekciónak köszönhető, miután a tavalyi utolsó negyedévben olyan mélyre került a gazdaság teljesítménye − értékelte a helyzetet Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője, hozzátéve: a növekedési momentum egyelőre nagyon gyenge. Meglepetés volt a második negyedévben, hogy a fogyasztás és a beruházások is dinamikusabban nőttek, mint amire korábban számítani lehetett, viszont a nettó export és a készletezés csalódást keltő. Kondrát szerint hosszú távon a készletezés hozzájárulása nagyobb lehet, ami visszafogott optimizmusra adhat okot, a lakosság fogyasztási erejének fenntarthatóságát viszont egyelőre kérdésesnek látja. A termelési oldalon kevésbé rózsás a kép, hiszen a mezőgazdaság − az egyedüli pozitív elem − nagyon hektikusan változik, míg a közszolgáltatások nem biztos hogy megtartják erejüket.
Gárgyán Eszter, a Citi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekedés szerkezetében a belső motorok felé történt elmozdulás, hiszen a belső kereslet 1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP-bővüléshez. Ennek alapja Gárgyán szerint az, hogy az alacsony inflációnak köszönhetően nőttek a nettó bérek, illetve hogy javulhatott a közhangulat a devizahiteles-mentő tervek hatására. Váratlanul a beruházások is nagyot emelkedtek − megtörve a többéves trendet −, az elemző arra számít, hogy a kormány a választásokig tovább növelheti az állami beruházásokat, ami adhat még lendületet a bővülésnek. Finanszírozási oldalról ez azt jelenti, hogy az uniós költségvetésben ragadt források jobb felhasználását igyekszik kihasználni a kabinet, illetve hogy jövő tavaszig várhatóan lazul a költségvetési fegyelem. Emiatt a választások után pótlólagos intézkedésekre lehet szükség, máskülönben nem lesz tartható a 3 százalék alatti hiánycél (például várhatóak még további szelektív adólépések). Gárgyán arra is figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságon kívül nem lett volna növekedés, illetve hogy a kibocsátási rés − a gazdaság szabad kapacitásai − továbbra is negatívak, amiért a jegybankban a monetáris lazítás melletti érvek kaphatnak támogatást. A választások utánra viszont − részben külpiaci hatásokra − kamatemelést jósol a szakértő, szerinte 2014 végére 4,5 százalékra emelkedhet vissza az alapráta.
