A múlt év második felében az Orbán-kormány több olyan intézkedést hozott, amelyek csökkentették a kiszámíthatóságot, ezzel együtt a \"jó magyar kapitalizmus\" kialakulásának esélyét rontották − jelentette ki Balázs Zoltán, a Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője. A szervezet legújabb jelentése szerint a kabinet egyes intézkedései leértékelték a hosszú távú gondolkodást is. Miközben a magyar gazdaság közelebb került a költségvetési egyensúlyhoz, ehhez a korábbinál népszerűbb eszközöket használt, ezek azonban rombolták a kapitalizmus hosszú távú esélyeit. Ilyen lépések voltak például a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedések, valamint a szektorális különadók bevezetése. A jelentés készítői szerint nem az a kérdés, hogy piaci vagy állami nyugdíjrendszer működik, hanem az, hogy a nyugdíjrendszer már sokadik reformját éli meg rövid időn belül, az újraszabályozás miatt a kormányzat hosszú távú ígéreteibe, a jogrendszer stabilitásába vetett bizalom rendülhet meg. Az ágazati különadó hatásainak \"elkendőzése\" pedig a politikai népszerűség-keresés egyik legkevésbé elfogadható technikáját jelenti. Ugyanis a kormányzat is tisztában lehetett azzal, hogy a különadók egy részét a cégek, pénzügyi vállalkozások, bankok a fogyasztókra, az ügyfelekre háríthatják át.
Domokos László