Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tízmillió forintért kelt el a BÁV múlt heti ékszerárverésén a briliáns és kék zafír díszítésű, art deco stílusú, masni formájú Cartier-melltű; ilyen minőségű és korú ékszer ritkán fordul elő Magyarországon (1922-től használatos osztrák fémjelet tartalmaz), megérdemelten kapott tapsot megvásárlója, aki 3 millióról indulva, hosszú licitharc után szerezte meg az ékszert. (A melltűt egyébként nem Cartier készítette, de a kimunkálás és a benne lévő nagyon jó kövek miatt "befogadta" és saját neve alatt forgalmazta.) Nem volt érdeklődő viszont a legmagasabb áron - 3,8 millió forintért - kínált, thaiföldi rubinokkal és briliánsokkal kirakott fehérarany nyakékre. Sok szép gyémántgyűrű volt, ezek szinte kivétel nélkül elkeltek, általában kikiáltási áruk környékén, a legdrágább egy 1,6 karátos briliánssal 1,4 millió forintba került. A fülbevalóknál nem volt ritka, hogy kikiáltási áruknak akár a dupláját is elérték, például a jellegzetes harmincas évekbeli azsúrfoglalatos, patentzáras, másfél karátnyi követ tartalmazó darab ára 130 ezerről 280 ezerre nőtt. A legnagyobb arányú emelkedést is egy fülbevalópár érte el, 35 ezres kikiáltási ára 130 ezerre ugrott a licit végére. Az órák közül a drágább és fiatalabb, azaz 1960-as IWC férfikaróra (kikiáltási ára 240 ezer) visszamaradt, a negyvenes évekbeli viszont 170 ezerért elkelt (csak ötezer forinttal alacsonyabbról indult). Az ezüstök jól mentek, néhány nagyobb méretű tálca mellett csak a 12 személyes étkészlet maradt meg. A két judaika az átlagnál jobban drágult: a 25 ezer forintért kínált ezüstdoboz - 1930-ból, fedelén Dávid-csillaggal - 25 ezer forintról indult és 60 ezren ütötték le, egy kitámasztható Dávid-csillag ára 8 ezerről 20 ezerre nőtt. A 329 ékszertételből 67 maradt vissza, az összesített leütési ár 29 millió forint lett. Az átlagos áremelkedés az első napon 163 százalékos volt. A második napon 275 tétel került kalapács alá 48 milliós összesített kikiáltási áron, és 135 kelt el, 22 millió forint értékben. Az áremelkedés mértéke itt nem érte el az ékszerekét, 126 százalékos volt. A legtöbbet egy Egry-tájképért fizettek, másfél millió forintot (kikiáltási ára 950 ezer forint volt). Nem talált vevőre viszont sem Vörös Géza 1,2 millióért kínált csendélete Buddhával, sem Molnár József alpesi tájképe. Egy ismeretlen művész XVIII. századi gyümölcscsendélete 700 ezres kezdő ár mellett végül 1,1 millióért cserélt gazdát. Sikerük volt a grafikáknak: Zichy Mihály erotikus jelenetei 46 és 120 ezer forint közötti árakon mentek. A külföldiek közül Johann Piepenhauser védett rajza - Ámor két lányt a szerelem művészetére tanít - 80 ezer forinton indult, végül 280 ezernél ütötték le.
