A japán gazdasági csoda és ami mögötte van

Japán a második világháború vesztesei közé tartozott, ám ennek ellenére az ipar és a gazdaság modernizációjának köszönhetően soha nem tapasztalt gazdasági és társadalmi fejlődés indult el az országban 1960 után, amit a gazdaságtörténet „japán csodának” nevezett el. Létezik-e egyáltalán csoda a gazdaságban vagy e mögött csak tudatos építkezés állt?

A Krach vendége, Sebestyén Géza matematikus-közgazdász kiemelte, hogy egy porig rombolt és megszállt ország gazdaságát kellett újjáépíteni. Az 1980-as évekre lélegzetelállító szintre jutott az az ország, amelyet 1945 után még a kutya se irigyelt. Innentől kezdve lett érdekes a közgazdászok számára is a Japán modell. A távol-keleti ország is egyre inkább feltűnt más országokban jellemzően cégfelvásárlásokon keresztül.

A 80-as évek vége felé a műkincspiac legnagyobb befektetői is japánok voltak.

Az ország megnövekedett presztízsét jelzi az is, hogy a filmgyártásban is egyre komolyabb szerep jutott neki. A Die Hard egyik legismertebb jelenetét is egy japán felhőkarcolóban forgatták. A japán vállaltok ekkor már az Egyesült Államokban is megvetették a lábukat jó pár cég felvásárlásával. Washington részéről volt is egy valós félelem, hogy a japán gazdaság túlnőheti őket. A 90-es évek elején a világ tíz legnagyobb bankjának a többsége japán volt.

• Hogyan módosult az Egyesült Államok és Japán viszonya a világháború után?
• Mivel járt a korlátlan export és a világ elől elzárt belső piac?
• A speciális vállalatrendszerek, hogyan váltak a gazdasági csoda támogatóivá?
• A japán munkamorált hogyan erősítették a cégek a dolgozókban?

Mindezekre a kérdésekre választ kaphatnak az Economx gazdasági podcastjából, a Krachból.