Orbán Viktor miniszerelnök huszonnegyedik évértékelő beszédét tartotta szombaton, amelynek tartalmát alapvetően meghatározta a közel egy éve dúló orosz-urán háború és a nyomában járó gazdasági válság. A Napi.hu szakértők segítségével elemzi az elhangzottakat. Kövessenek minket! 

  • Pásztor Szabolcs szerint a leszakadó vidéki régiók felzárkóztatása régóta megoldatlan feladat, ezért a miniszterelnök mostani bejelentése, egy jó irányba mutató próbálkozás lehet. Ezzel a vidék megtartóereje növekedhetne érdemben.
  • Németh Dávid arra mutatott rá, hogy ekkora vállalást csak abban az esetben célszerű tenni, ha az európai uniós támogatásokhoz való hozzáférés is garantált. A K&H Bank vezető elemzője kulcskérdésnek látja, hogy a vidéki munkavállalók a lehető leggyorsabban juthassanak el a munkahelyeikre. Ehhez megfelelő infrastruktúra és szolgáltatási rendszer szükséges.
  • Az NKE docense szerint a rendszerváltás kezdeti éveinek egyik legnagyobb kárvallottja az agrárium volt, és azóta sem heverte ki ezt az időszakot. A feldolgozóipar kifejezetten gyenge Magyarországon: alacsony feldolgozottságú termékeket viszünk ki, és magas feldolgozottságúakat hozunk be. „Ez valahogy olyan, mint egy gyarmati viszony. Így egy országból csak kifele tud áramlani a jövedelem” – magyarázta az Oeconomus vezető kutatója.
  • A K&H Bank vezető elemzője a foglalkoztatás terén nem lát egymilliós növekedést. A statisztikákban a 850 ezres nagyságrend köszön vissza. Az viszont tagadhatatlan, hogy nagymértékben nőtt az aktív munkavállalók száma. „Munkaerőimport-ország lettünk, most már Távol-Keletről is jelentős számú munkavállaló érkezik hazánkba” – jegyezte meg Németh Dávid, hozzátéve: 2021-ben nálunk voltak a második legalacsonyabb bérek az Unióban, csak Bulgáriát tudtuk megelőzni.