Még a 2008-as gazdasági válság idején sem csökkent a lakások ára olyan ütemben, mint az elmúlt fél évben, ugyanakkor jelenleg a vételár helyett sokkal inkább a reálértékben mutatkozik meg a csökkenés, köszönhetően a magas inflációnak, ami önmagában 15 százalékkal csökkentette az ingatlanok értékét, ehhez társul egy nagyságrendileg 5-7 százalékos tényleges árkorrekció. Sándorfi Balázs elmondta: a Bankmonitor.hu kalkulációiból jól látható, hogy bár a hitelfelvétel akár 60 százalékkal is csökkenhetett az ügyfelek továbbra is vásárlásban gondolkodnak, mivel az oldal forgalma és a hitelek összevetése kis mértékű, nagyságrendileg 10 százalékos csökkenést mutat csak.
A felvetésre, hogy magas infláció mellett érdemes hitelt felvenni, akár magas kamatkörnyezetben is elmondta: valóban igaz, hogy a kamat és a pénzromlás különbözete a jelenlegi helyzetben kecsegtető, ugyanakkor az infláció várhatóan hónapokon belül egy számjegyű lesz és a piaci hiteleknél nem várható további érdemi kamatcsökkentés, köszönhetően a nemzetközi kamatoknak.
A magyar ügyfelek jellemzően nem váltanak futamidő közben hitelszerződést, azaz páratlanul alacsony refinanszírozási kedv még annak ellenére is, hogy a trendfordulók előtt a gazdaság szereplői rendre felhívják a figyelmet arra, hogy minden ügyfél váltson fix kamatozású hitelre, de ezt a valóságban csak 1-2 százalék lépi meg.
A hitelezés beszakadása nem csak a lakossági ingatlanpiacot rengeti meg, a legutóbbi hitelválsághoz hasonlóan állhat le az újépítésű ingatlanok építése, azaz azok a nagyberuházások, amelyek – többek között – arra hivatottak, hogy javítsák az általános lakásállományt.
A hitelezés felgyorsításának és népszerűsítésének érdekében 7 pontos javaslatcsomaggal fordultak a szakmai szervezetek a gazdasági tárcához. Szeretnék elérni többek között, hogy legyen a folyamat digitalizálva, egyszerűsítve és a kapcsolódó szolgáltatások, így a közjegyzői díjak is csökkenjenek.
(Kiegészítés: az adást a kormány CSOK Plusszal kapcsolatos bejelentése előtt rögzítettük)
