Az Európai Parlament január közepén fogadta el a közbeszerzési reformcsomagot. Az új szabályok legnagyobb hozadéka, hogy véget ér a legalacsonyabb ár uralma, előtérbe kerül a minőség, és az innováció a közbeszerzési gyakorlat részévé válhat. Épp itt az ideje, hiszen az Európa 2020 stratégiában foglalt célok a közbeszerzési szféra nélkül elérhetetlenek. Ehhez azonban meg kell haladni az eddig gyakorlatot, ki kell bontani azokat a lehetőségeket, amelyek eddig − részben a szabályozás miatt − kihasználatlanul maradtak.
A közbeszerzések alapján megtermelt hozzáadott érték adja az Európai Unió GDP-jének közel ötödét. Az állam és az önkormányzatok az uniós össztermék 18 százalékának megfelelő összeget költenek évente árukra, szolgáltatásokra és építési beruházásokra. A szigorú és fegyelmezett költségvetési gazdálkodás idején jogos elvárás, hogy a közpénzek felhasználása a gazdasági növekedést, a foglalkoztatást és a munkahelyteremtést szolgálja. A jogalkotók − a többi között ezért is − a reform fókuszába a fenntartható növekedést helyezték, ennek jegyében alakították át a szabályokat. Az irányelveket két éven belül minden tagállamban átültetik nemzeti jogszabályokba, így a magyar törvényhozásra is sok feladat vár.
A reform egyik legszembeötlőbb eleme, hogy az árértékarány kerül előtérbe. Az új szabályok szerint az értékelésben eddig jellemzően alkalmazott legalacsonyabb ár helyett a minőség lesz az elsődleges, és a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlatok vihetik el a pálmát. A jogalkotók mind a közszféra, mind a versenyszféra szereplőit arra ösztönzik, hogy hosszú távon gondolkodjanak, ne csupán pillanatnyi előnyöket kínáljanak, vagy vásároljanak. Mindez olyan új társadalmi és környezeti kritériumok figyelembevételét is jelenti, mint például az életciklusköltségek vagy a hátrányos helyzetű emberek beilleszkedésének elősegítése.
A beszerzési gyakorlatban új elemként jelenik meg az innovációs partnerség. Ez jelentős szemléletbeli változást tükröz: a jogalkotók felismerték, hogy a közbeszerzésben meglévő gazdasági potenciál felhasználása és a közjó eredményesebb szolgálata egyaránt megköveteli az innováció ösztönzését. Konkrét lépések nélkül ez azonban csak óhaj marad. Most érdemben változott a helyzet, és a közpénzek felhasználását is a modernizáció, a versenyképesség szolgálatába állították. A közbeszerzésben eddig az volt az uralkodó szemlélet, hogy pontosan definiálható, már kipróbált és bevált termékeket, szolgáltatásokat lehet beszerezni. Ennek megvan a jó oka, többek között az, hogy így biztosítható a legeredményesebben a versenysemlegesség. Ezt nem sértve azonban abban is részt vállalhat a közszféra, hogy az említett termékek és szolgáltatások létrejöjjenek. Az innovációs partnerség célja ennek megfelelően az, hogy új, a piacon még nem megtalálható, innovatív termékek és szolgáltatások jöjjenek létre, s ezzel a k+f szektor is lendületet kapjon. Az EU 2020 stratégiai céljai között szerepel, hogy a k+f beruházások volumene az uniós GDP 3 százalékára nőjön, elsősorban a magánszektor kutatásfejlesztési környezetének javításával.
A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy az állami és önkormányzati szervezetek konkrét feladat megoldására írják majd ki a tendert anélkül, hogy megadnák a megoldás pontos műszaki leírását. Ennek következtében az ajánlatkérő és az ajánlattevő közösen dolgozhat ki innovatív megoldásokat. Az új eljárásforma akkor lesz alkalmazható, ha a valamely termék vagy szolgáltatás kifejlesztése vagy áruk, szolgáltatások megvásárlása, építési beruházások megvalósítása nem lehetséges a piacon már létező megoldások segítségével.
Az újításoknak nagy jelentőségük lesz mind a szolgáltató, mind pedig a termelő szektorokban. Jelentős és azonnal érezhető hatása elsősorban az építőipari beruházásokban várható, ahol az innovációban rejlő lehetőségek kihasználásával a közpénzekből jobb minőségű utak, hidak és középületek épülhetnek majd.
A reformcsomag a fentieken túl modernizálja és egységesíti a tagállamok közbeszerzési gyakorlatát. Az irányelvek alapján néhány éven belül minden tagállamnak át kell állnia a közbeszerzések elektronikus lebonyolítására. Ez a mainál jóval egyszerűbb, rugalmasabb és átláthatóbb eljárásokat eredményez, csökkenti az ajánlattevők adminisztrációs terheit és gyorsítja a beszerzési folyamatot.
Kiss Judit, a Nagy és Pál Ügyvédi Iroda közbeszerzési szakértője
Szerző: Csaba Ferenc
