Kizárólag piaci vállalatként tekinthetünk magunkra, a kormányváltás előtt és után is – hangzott el a 4iG pénteki sajtótájékoztatóján, ahol a negyedéves számokat értékelték. Fekete Péter, a 4iG nemzetközi üzleti kapcsolatokért felelős alelnöke elmondta,
meg szeretnék várni, amíg a kormány áttekinti a 4iG és a Honvédelmi Minisztérium közt 10 évre megkötött 1311 milliárd forintos keretszerződést.
Ez a szerződés egyebek mellett azért érdekes, mert Magyar Péter a választások utáni napokban hangsúlyozta, a felek tekintsenek úgy a szerződésre, mint ha nem létezne.
Addig arról is korai beszélni, hogy a kormányváltás például hogy érinti a csoportszintű jövedelem-termelést a 4iG-nél. De azt mindenképp érdemes figyelembe venni, ahogy a szektor más európai vagy amerikai cégei, úgy a 4iG űr és védelmi üzletága is jellemzően kormányokkal tud üzleteket kötni – hangsúlyozták a holding vezetői. Ez NATO országokat jelent, itt a divízió bevételének 80-90 százaléka érkezik állami megrendelésekből.
A 4iG csoport 203 milliárd forintos árbevétellel és 69,3 milliárd forintos EBITDA-val zárta 2026 első negyedévét.
Az űr- és védelmi ipari divízió jelentőset lépett előre:
a konszolidált nettó árbevétel 74,5 százaléka a távközlési, 14,4 százaléka az informatikai, 11,1 százaléka pedig az űr- és védelmi ipari divízióból származott.
Mindez azért jelentős, mert a stratégiai szegmens érdemi bevételtermelő pillérré vált a csoporton belül. A növekedést a korábban előkészített projektek elindulása, az akvizíciókkal bővülő portfólió, valamint a védelmi ipari és űripari képességek csoportszintű integrációja támogatta.
A 4iG a pénzmozgással nem járó vételárallokációs hatásoktól, az egyszeri tételektől és a nem realizált árfolyamveszteségtől megtisztított adózott eredménye 5,9 milliárd forint profitot mutatott. A számviteli eredmény 1,7 milliárd forint veszteség volt.
A 4iG csoport a további növekedés támogatására olyan finanszírozási megoldás előkészítésén dolgozik, amely egyszerre támogatja a nemzetközi terjeszkedést, az újabb akvizíciókat, valamint a Távközlési Holdingban meglévő korábbi akvizíciós hitelek refinanszírozását.
A társaság több európai és amerikai bankkal tárgyal a nemzetközi kötvénykibocsátás előkészítéséről, és a Scope mellett egy új, globális hitelminősítő bevonását tervezi (Fitch, Moody’s, S&P). A tervek szerint a 4iG Csoport új hitelminősítése nyár végére rendelkezésre állhat, amely alapján ősszel megvalósulhat a társaság első nemzetközi kötvénykibocsátása. A menedzsment várakozása szerint a kötvénykibocsátás nagyságrendje megközelítheti az egymilliárd eurót.
Az első negyedév meghatározó eseményei ezek voltak:
- A távközlési szegmensben a magyar és nyugat-balkáni jelenlét tovább erősödött
- Jelentős kereskedelmi megállapodásokkal bővült a portfólió, legfőképpen a védelmi ipari szegmensben: Magyarországra ezáltal gyártás, karbantartási tevékenység kerül, amely exportképes. A know-how USA, EU és Törökország felől is érkezik.
- A 4iG Űr és Védelmi Zrt. 176,6 millió euró értékű kötvénykibocsátást hajtott végre.
Fekete Péter, a 4iG nemzetközi üzleti kapcsolatokért felelős alelnöke hangsúlyozta, a negyedéves árbevétel rekordszintű volt az első negyedévben és a második negyedév ennél is magasabb számokkal zárulhat.
Ha ilyen ütemben sikerül továbbra is növelni a csoportszintű árbevételt, néhány éven belül meglehet az ezermilliárd forint egy év alatt. Az adósságot továbbra is a célérték alatt tartják, a negyedév végén a nettó adósság a 12 havi EBITDA 3,6-szeresét tette ki. Az őszre tervezett kötvénykibocsátás célja a további növekedés finanszírozása, valamint a meglévő hitelek újrafinanszírozása. Jelenleg 1068 milliárd forintot tesz ki a nettó adósság.
A cégcsoport jelenleg már 11 ezer főt foglalkoztat, egyik legnagyobb költségelemük már a személyi kiadásokhoz kapcsolódik: ez egy év alatt 32 százalékkal nőtt és egy negyedév alatt 38,5 milliárd forintot tett ki. Az Economx kérdésére elhangzott, a cég nem tervez elbocsátásokat, a legutóbb végrehajtott akvizíciókkal indokolható a bérköltségek megugrása, itt viszont hadiipari cégekről van szó, ahol az eltérő tevékenység miatt a szinergiák kihasználása nem elbocsátásokat jelent.
