BUX 130632.44 -0,63 %
OTP 39900 -2,92 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A még meg nem érkezett EU-s támogatásokból fejleszt az Opus Titász

Több tízmilliárdos hálózatfejlesztési projektet valósít meg az Opus Titász Zrt. kormányzati és az Európai Uniótól várt, de még nem megítélt helyreállítási alap forrásokból.

2022. augusztus 15. hétfő, 15:53

Összesen 26,6 milliárd Ft értékben valósít meg komplex villamos-hálózati beruházásokat az Opus Titász Zrt. A napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát önerőből állja a társaság, míg a beruházás költségeinek másik felének megfelelő 13,3 milliárd forintot pályázati forrásból finanszíroznák. Ez utóbbi az Európai Unió és a Kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (Recovery and Resilience Facility, RRF) támogatásával a Széchenyi Terv Plusz keretében utalják.

Mint ismert, jelenleg még nem fogadta el az Európai Bizottság a magyar helyreállítási terveket, valamint a jogállamisági mechanizmusban megfogalmazott aggályok miatt egyelőre nem érkezett még támogatás a költségvetésbe az RRF forrásaiból. A kormány viszont a kifizetések egy jelentős részét előfinanszírozta a költségvetés terhére.

Megújuló energiás átállásra készülnek

Magyarországon is egyre nagyobb szerepe van a napenergia-alapú rendszereknek. A Nemzeti Energiastratégia szerint a kitűzött cél, hogy 2030-ra mintegy 20 százalékra növekedjen a megújuló források aránya a hazai villamosenergia-fogyasztásban, a napelemes kapacitások irányzott célszáma 6500MW. Mivel az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik a kis- és középfeszültségű, avagy naperőművek esetén a nagyfeszültségű elosztóhálózatokra, emiatt a 2030-ra tervezett beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása jelentős bővítést igényel mind az átviteli- mind az elosztói hálózatokon – írja közleményében a cég.

Az Opus Titász Zrt., mint elosztói engedélyes szolgáltató a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, a Kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének elfogadásáig a Helyreállítási Alapból előfinanszírozott „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében a villamosenergia-elosztók területén” (RRF – 6.1.1-21) pályázati konstrukció felhívására komplex hálózatfejlesztési projekttervet nyújtott be. A támogatást igénylők köre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott villamos energia elosztói engedéllyel rendelkező társaságok, valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., mint konzorciumi partner. A társaság által tervezett beruházások alapot fognak biztosítani a növekvő villamos energia fogyasztói és az időjárásfüggő termelői igények minél hatékonyabb kiszolgálására.

A társaság a finanszírozást többek között Debrecen és Nyíregyháza környéki beruházásokra, az Észak-Nyugati Gazdasági övezet hálózatbővítésére, Debrecen Agrári Ipari Parkjához tartozó 132/22 kV-os alállomás létesítésére és hálózatba illesztésére, valamint a MAVIR Buj állomás hálózatba illesztésére fordítja. A fejlesztések célja továbbá, hogy a településeken a korszerű hálózati infrastruktúra lehetőséget biztosítson a lakossági naperőművek telepítésére. A beruházások tervezett üteme 2026 áprilisában zárul. A projekt keretében vállalt összesített kapacitásbővítés 261MW.

Rengeteg települést érint a fejlesztés

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég hálózatfejlesztési ütemtervei alapján a társaság által villamosenergiával ellátott közel 400 település több mint felénél, mintegy 224 településen a 2020-21-es évben 876 darab kis - és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcsere, alállomás és nagyfeszültségű vezetéklétesítési projekt valósult meg, az ellátási terület észak-kelet magyarországi régiójában.

Az infrastruktúrafejlesztés és kapacitásbővítést célzó beruházások az üzembiztonság erősítése mellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatási területen megújuló energiatermelést célzó megoldások egyre nagyobb arányban alkalmazhatóvá váljanak. A fejlesztések révén a magyar villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátása csökkenthető, közelebb kerülve a klímapolitikai és fenntarthatósági célokhoz és az energiahatékonyság magasabb fokához, valamint az megújuló termelés növelésének lehetőségével az energiafüggetlenség biztosításához.

Szabó Dániel
Szabó Dániel

Ez is érdekelhet