A munka törvénykönyve szerint a munkabért forintban kell kifizetni, beleértve az alapbért, a pótlékokat, a jutalmat és a prémiumot. A jelenlegi foglalkoztatási szabályok tehát csak kivételes esetekben adnak lehetőséget arra, hogy a dolgozók devizában kapják a fizetésüket. Ilyen lehet például a megbízási szerződés, amikor nem kötik a dolgozót és a munkáltatót sem a munkajogi szabályok, tehát bármilyen devizában utalható a fizetés – írja közleményében a PwC.
Kivételnek számítanak a vezető beosztású munkavállalók, és az olyan dolgozók is, akik munkájukat részben, vagy egészben külföldön végzik: ők egyszerűbben kérhetik euróban a fizetésüket. „Ha például a Magyarországon dolgozó munkavállaló nem magyar állampolgárságú, akkor is van arra lehetőség, hogy a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák” – mondta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői ügyvédje.
A munkáltató arról is dönthet, hogy devizában meghatározott árfolyamértékhez köti a forintban meghatározott fizetést és az árfolyam ingadozását korrigálja. Így viszont nehéz megállapítani az alapbért, mert minden hónapban módosítani kellene a munkaszerződésen. Egyszerűbb, ha a forintban meghatározott, de árfolyamhoz kötött munkabérnek a különbözetét például negyedévente megtérítik a dolgozó számára. Ilyen esetben a korrekció szabályait nem kell a munkaszerződésbe belefoglalni, elég, ha a munkáltató kiad egy belső szabályzatot, amiben a korrekció módját és feltételeit részletezi.
A dolgozó pedig kijátszhatja a szabályokat úgy, hogy devizaalapú bankszámlát ad meg a munkáltatónak, de ebben az esetben az átváltás költségeit neki kell állnia, a bank által jóváírt összeg pedig a mindenkori vételi árfolyam változása miatt folyamatosan változni fog.
