Az eredmények alapján Magyarországon a cégek háromnegyede figyelembe veszi a meghatározó üzleti döntéseknél, hogy azok milyen hatással lehetnek a szervezet reputációjára (78 százalék), valamint, hogy megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak (72 százalék). Az EY globális felmérés szerint azonban a döntéshozókat – világszerte és hazánkban is - a beosztottakhoz képest nagyobb arányban lehetne rávenni arra, hogy áthágják az etikai irányelveket.
A felső vezetők ötször nagyobb eséllyel kozmetikáznának egy pénzügyi beszámolót, mint az alacsonyabb beosztású munkatársak (15, illetve 3 százalék), és hatszor inkább hajlandóak lennének megtéveszteni például egy hivatali személyt (18, illetve 3 százalék), mint alkalmazottjaik.
Magyarországon a megkérdezettek 30 százaléka már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Eközben csupán minden második cég (55 százalék) tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.
Akár egyetlen szabálytalanság is jelentős reputációs és anyagi károkat okozhat bármely cégnek. Kritikus fontosságú, hogy - az EU új irányelvével összhangban - minél többen kiépítsék a vállalati visszaélések bejelentésére szolgáló etikai forródrótot. Egy megfelelően és függetlenül működő rendszer biztonságot ad az esetet bejelentő alkalmazottak számára és jelentősen csökkenti a korrupciós kockázatokat” – véli Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője.
A magyarországi válaszadók többsége (57 százalék) szerint a jelenlegi adatvédelmi szabályozás is jót tesz az üzleti környezetnek, és arra számítanak, hogy a hatóságok egyre inkább be is tartatják majd ezeket (54 százalék). Idehaza tízből öt cégnél (53 százalék) már alkalmaznak etikai kódexet, és a munkatársak többsége (67 százalék) határozottan elvárja a vezetőktől, hogy azok felelősen cselekedjenek.
