A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányítása alatt működő HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Kft. felmondta a csigafeldolgozással és tésztagyártással foglalkozó, francia hátterű Bourgogne Gastronomie Kft. (BG) támogatási szerződését, majd az állami Eximbank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. a hiteleit – értesült lapunk. A BG 2017-ben 2,6 milliárd forint KKM-támogatást kapott gyárépítésre, az Eximbanktól pedig 5,9 milliárdos hitelt.
A támogatási szerződés szerint 300 dolgozót kellett volna foglalkoztatniuk, de nem sikerült átlagosan a 75 százalékos arányt sem elérni. (Jelenleg 73 bejelentett dolgozójuk van, de júniusban nulla, míg januárban 267 munkatársuk volt - derül ki az Opten adataiból.)
A céget csak egy új befektető tudná kihúzni a gödörből, aki finanszírozná a működését, ami a jövőben nem a csigafeldolgozás, hanem a péksütemények, tésztafélék, konyhakész ételek előállítása lehetne. Információink szerint a közelmúltban is főként pékáruk, leveles tészták gyártásával és exportálásával foglalkoztak a 2019 szeptemberében átadott, 6,5 milliárd forintért felépített kisvárdai üzemben. Hazai éticsigát nem dolgoztak fel, mivel Magyarországon már jó ideje alig akad ember, aki hajlandó csigát gyűjteni.
180 napos fizetési haladék
A nehéz pénzügyi helyzetbe került BG augusztus 16-án csődeljárást kezdeményezett, és kapott ideiglenes fizetési haladékot, majd a bíróság augusztus 31-től elrendelte a csődeljárását - ezzel 180 napos fizetési haladékot kapott a vele szembeni követelések teljesítésében. A csődeljárás elméletileg a reorganizációt szolgálja, azaz a cégnek a rendelkezésére álló idő alatt egyezségre kellene jutni a hitelezőivel és helyreállítani a működését. Információnk szerint azonban erre a több milliárdos tartozás miatt kevés remény van, a cég vagyonát felszámolási eljárásban lehetne értékesíteni, így a vevő tehermentesen jutna hozzá az ingatlanokhoz és gépekhez. Mivel a BG állami támogatást és hitelt is kapott, nagy esély van arra, hogy a kormány közbelép és stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítja, így a csőd- vagy felszámolási eljárását az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. felügyelete alatt bonyolítanák le.
Lapunk megkereste a céget, a HIPA-t és a KKM-et, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.
ellenére, hogy az 1980-90-es években nagy hulláma volt a
csigagyűjtésnek hazánkban és folyamatos az exportkereslet ma is a magyar
éticsigára, szinte teljesen megszűnt ez a tevékenység, idén csak egy
cég, a vajai Mantar Kft. vásárolt és dolgozott fel csigát, amit
exportálnak – tudtuk meg Pacs Istvántól, az Éticsiga Terméktanács
elnökétől. Az alacsony, egy-kétszáz forintos kilónkénti felvásárlási
árak mellett nincs, aki csigát gyűjtsön. Elméletileg a szezonban,
áprilistól június közepéig lehet Magyarországon csigát gyűjteni,
legfeljebb 2000 tonnát, de a kvóta kimerülését jelenleg nem
veszélyezteti semmi. Csigatenyésztés sincs hazánkban, a hazai kísérletek
kudarcba fulladtak – tette hozzá Pacs István. Az őshonos éticsigán
kívüli, tenyésztésre alkalmasabbnak tűnő - ám agresszív - fajtákat nem lehet behozni az
országba. (A német, francia és magyar tulajdonú Mantar Kft. fő tevékenysége a
savanyúságok gyártása, de évi 150-200 tonna éticsiga felvásárlásával és
feldolgozással is foglalkozik, konyhakész fagyasztott csigákat készít.)
Milliárdos hitelek
A BG-nek az Eximbank 2017-ben 6,9 millió eurós - az MNB NHP keretében
nyújtott - beruházási hitelt és egymillió euró versenyképességet javító
beruházási hitelt (akkori árfolyamon összesen 2,4 milliárd forint
értékű), valamint 2,5 milliárd forint versenyképességet javító
forgóeszközhitelt folyósított – derül ki a cégbírósági adatokból. A BG
kisvárdai ingatlanán az Eximbank mellett az állami támogatást nyújtó
KKM jegyzett be 3 milliárd forint értékben zálogjogot
2017-ben. A cég 2018-as beszámolójában 7,4 millió euró (akkori
árfolyamon 2,6 milliárd forint) KKM-támogatás volt nyilvántartva.
Az
Eximbank 2019 augusztusában újabb, 500 ezer euró (mintegy 165 millió
forint) exportélénkítő forgóeszközhitelt adott a cég tésztagyártásának
finanszírozására.
A cég hitelezője az MKB Bank is, amelynek a BG
zalaszentgróti, Türjei utcai fióktelepének ingatlanaira van bejegyezve zálogjoga. Az
MKB a BG anyavállalatának, az Imofi S.R.W.S. Kft.-nek nyújtott hitelt - a cégbírósági adatok szerint a bank 2017 márciusában 653 millió forint értékű zálogjogot jegyeztetett be -, de a
fedezetül szolgáló zalaszentgróti ingatlanok 2019-ben apportként az
Imofitól a BG-hez kerültek, amikor a tulajdonosok megemelték a BG
törzstőkéjét 9600 euróról 2,8 millió euróval (ingatlanok, készletek és
eszközök bevonásával). Így a termelést is Zalaszentgrótról Kisvárdára tették át.
| (1 euró=359 forint) | 2018. ápr.1.-2019. Márc.31. | 2019. ápr. 1.-2020. márc. 31. |
| Befektetett eszközök | 23,7 | 24,1 |
| Forgóeszközök | 0,4 | 4,9 |
| Saját tőke | 0,002 | 0,7 |
| Jegyzett tőke | 0,009 | 2,8 |
| Kötelezettségek | 17,1 | 21,1 |
| - hátrasorolt k. | 8,1 | 8,1 |
| - hosszú lejáratú k. | 7,5 | 10,3 |
| - rövid lejáratú k. | 1,4 | 2,6 |
| Ért. nettó árbevétele | 0,2 | 3,5 |
| Anyagjellegű ráfordítások | 0,2 | 3,1 |
| Személyi ráfordítások | 0,02 | 1,7 |
| Üzemi eredmény | -0,2 | -2,0 |
| Adózás előtt eredmény | 0,02 | -2,1 |
| Adózott eredmény | -0,002 | -2,1 |
| Forrás: E-beszámoló | ||
A BG-nek nem érhető el a tavalyi beszámolója az igazságügyi tárca
portálján, az utolsó leadott dokumentuma a 2019. április 1. és 2020.
március 31. közötti üzleti évéről ad tájékoztatást. A kisvárdai üzem
2019-es elindulásával a cég árbevétele 3,48 millió euróra (1,2 milliárd forint)
nőtt, de az évet 2,09 millió euró (750 millió forint) veszteséggel zárta.
Tavaly március végén 21 millió eurót tett ki a kötelezettségállománya,
ebből a hosszú lejáratú hitel 10,3 millió, rövid lejáratú 1,2 millió
euró volt. A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint az Eximbank
és az MKB 2017 és 2020 között több hitelszerződés kapcsán jegyzett be
jelzálogjogot a társaság vagyonára.
Nagy tervekkel avatták a gyárat
A BG alapítója a francia tulajdonú, 1994 óta működő Imofi S.R.W.S. Kft. (illetve jogelődje),
amely a kisvárdai üzem átadásáig Zalaszentgróton foglalkozott éticsiga feldolgozással és csigás-kagylós ételek készítésével, az éves forgalma akkor még meghaladta a négymilliárd forintot.
A több mint 12 ezer négyzetméteres kisvárdai üzemet kormánypárti politikusok jelenlétében avatták fel 2019 szeptemberében. Az ügyvezető igazgató akkor azt mondta az MTI tudósítása szerint, hogy "a francia tulajdonos a növekvő piaci igényt szeretné a csiga és a fagyasztott tésztafélék összekapcsolásával, a Kisvárdán lévő korszerűbb technikai színvonal segítségével kiszolgálni". A termékeket exportra szánták. A zalaszentgróti üzemben évente mintegy ezer tonna, nem csak Magyarországon gyűjtött éticsigát dolgoztak fel. Az akkori tervek szerint nálunk évi 400-500 tonnát szerettek volna felvásárolni.
A magas élőmunka-ráfordítással előállítható, saját házába visszatöltött, vajazott éticsiga-, sós és édes fagyasztott tészta termékeket elsősorban nagykereskedők, nevesebb áruházláncok, luxuséttermek, nívósabb vendéglátóhelyek vásárolják - írta az akkori helyzetről az MTI.
