Az Elios Zrt. több magyarországi település közvilágításának korszerűsítését végezte el. A munkával kapcsolatban azonban nagyon sok minőségi kifogás érkezett, illetve felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak – írja a hvg.hu.
Mivel a korszerűsítéshez uniós forrásokat is igénybe vettek, az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) is nyomozást indított. Az OLAF által vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a jelentést. Magyarországon azonban semmilyen büntetőjogi felelősségre vonás nem történt, a 13 milliárd forintos EU-s hozzájárulásról pedig a magyar kormány lemondott.
A közvilágítási projekt egyik érintettje volt a Pest megyei Gyál, ahonnan egy civil aktivista az OLAF-hoz fordult és kikérte az uniós hatóság nyomozati anyagának azt a változatát, ahol a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva. Az OLAF azonban megtagadta ezt, arra hivatkozással, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. Az érintett ezt követően fordult az Európai Törvényszékhez és kérte az OLAF-döntés hatályon kívül helyezését.
Az uniós bíróság megállapította, hogy főszabály szerint az OLAF valóban joggal hivatkozhat arra, hogy az adminisztratív ügyiratok hozzáférhetővé tétele sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét. Ugyanakkor a bíróság szerint egészen más helyzet állt elő azzal, hogy a magyar hatóságok – jogsértés hiányában – nem indítottak semmilyen eljárást ebben az ügyben. Márpedig ezzel okafogyottá vált az uniós vizsgálat nyomozásai adatainak védelme, hiszen ezek közzététele már nem fenyeget semmilyen folyamatban lévő eljárást.
