BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Napelemet szereltetne föl? Ezt jó, ha tudja!

Ha valaki eldöntötte, hogy házának energiaszükségletét részben vagy egészben napenergiából szeretné fedezni, nem árt tisztában lennie azokkal a technikai részletekkel, amelyek az optimális termeléshez szükségesek. Ebben segít Korda László, az Ép-Gépész Holding Kft. napelemes ágazatának termékmenedzsere.

2020. december 23. szerda, 08:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A múlt héten az épületgépészeti cég szakértője a napelemek költségeiről, megtérüléséről, támogatási lehetőségeiről, illetve a garanciáról adtak felvilágosítást. Ebben a részben azokra a technikai kérdésekre kaphatunk választ, amelyek felmerülhetnek a panelek felszerelésénél.

Talán a legtöbb kérdés a kihasználtsággal kapcsolatban merül fel: milyen a nyári és a téli termelés?

A napelemek teljesítményét három tényező határozza meg:

  • a besugárzási érték (azaz milyen erővel süt a nap),
  • a környezeti hőmérséklet,
  • és a légszennyezettségi érték.

A gyártó úgy adja meg az adatlapon a teljesítményt, hogy 1000 W/m2 besugárzási értéken, 25 Celsius-fok hőmérsékleten és 1.5 AM (AirMass) légszennyezettségi értéket számol. Ezek folyamatosan változnak az évszakok és az időjárás miatt.

Kétféle szilíciumcellás napelem van:

  • a monokristályos
  • és a polikristályos.

A monokristályos jobban szereti a direkt fényt, ezért ezek inkább a délebbi országokban teljesítenek jobban. Nálunk inkább a polikristályos terjedt el. Olcsóbb és jobban szereti a felhős időt, a szórt fényt, így az éves hozama kedvezőbb - mondja Korda László.

Ami a telet illeti, ilyenkor is süt a nap, bár jóval kevesebbet és alacsonyabban is jár, de a termelés nem áll le. Ilyenkor hidegebb van, ez jó hatással van a modulokra. Egy átlagos panel télen hozza az egész éves termelés 9.1 százalékát, ezt egy júliusi hónap lefölözi.

A tetőn kívül hova érdemes tenni a napelemeket?

A napelemeket szinte bárhová fel lehet szerelni a megfelelő rögzítő szerkezetekkel. Lehet talajra, lapostetőre, mindenféle fedésű tetőre, oszlopokra, járművekre, műholdakra, de akár a tengerre is.

Egy napelem súlya 19-20 kilogramm között van és ez több mint 1,6 négyzetméter felületű. Ezt a tetők általában elbírják, ha azonban kétségeink támadnak, akkor kérjük ács, vagy statikus segítségét.

Szükség van villámhárítóra?
Bár ebben a kérdésben megoszlik a szakemberek véleménye, a jogszabály nem teszi kötelezővé. A gyakorlat az, hogy lakossági rendszerekre (10 KW alatt) nem szoktak feltenni, mert jelentősen megnöveli a beruházás költségét. A nagyobb rendszereknél viszont már meggondolandó, hogy pár százezer forintból megvédjünk egy több milliós beruházást.

A társasházak problémája, hogy nincs elég felület ahhoz, hogy mindenki napenergiát használjon egyéni fogyasztása kielégítésére, de a közös költség csökkenthető.

A napelemes rendszereket mindig az éves fogyasztásra kell tervezni, akkor a leggazdaságosabb: ezt egy szaldós szerződéssel lehet megvalósítani, az ad-vesz órán keresztül. Az éves elszámolásnál megnézik, hogy mennyi a visszatáplált és mennyi a fogyasztott energia és a különbözet lesz a villanyszámla. Egy jól méretezett rendszernél csak a villanyóra havi - 200 forintnál is kevesebb - alapdíját kell fizetni, ezt ugyanis nem lehet elszámolni.

Fontos a tájolás?

A napelem bármilyen égtáj felé nézve működik, csak nem mindegy, hogy milyen hatásfokkal, a legjobb természetesen a déli tájolás.

  • A délkeleti és délnyugati tájolással 5 százalékos,
  • keleti és nyugati tájolással 18-20 százalékos veszteséggel lehet számolni.

Az ideális dőlésszög 30-35 fok, de ha ez nem megoldható 10 foknál akkor se legyen kisebb, mert akkor már nem tisztul megfelelően a modul.

Forrás: Getty Images

A paneleket egyébként lehet mozgatni, akár költöztetni is, de a szakember szerint mivel ez integráns része lesz az ingatlannak, nem biztos, hogy megéri.

Milyen anyagból készülnek a panelek?

A gyártók a panelekhez igyekeznek olyan anyagokat használni, amelyeket később is újra tudnak hasznosítani. Ilyenek az alumínium, az üveg, a szilícium, a réz, és az újrahasznosítható műanyag. (2004-ben nyílt meg Freiburgban az első napelem újrahasznosítható üzem, ahol a napelemek 96 százalékát újra tudják hasznosítani. Az is figyelemre méltó, hogy egy ilyen újrahasznosított szilíciumcella előállítási energiája 30 százalékkal kevesebb, mint egy új celláé.). A napelemek árába be van építve egy termékdíj, ami már hozzájárul a leendő újrahasznosításhoz.

A napelemek olyan anyagból készülnek, hogy minél jobban ellenálljanak a körülményeknek. Ez az UV sugárzás, a jégeső, a madárürülék, a szél, a csapadék, a hideg és a meleg. Ezen a földrajzi szélességen előforduló jégesőknek ellenáll, de ha lenne egy szélsőséges időjárás alma nagyságú jéggel, azt már valószínűleg nem bírná ki.

A napelemekről és a hozzá kapcsolódó termékekről a Gépész Holding oldalán talál bővebb információt.

A cikk megjelenését a Gépész Holding támogatta.

Szász Péter
Szász Péter

Ez is érdekelhet