Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja 17 európai országban, 3400 vállalati döntéshozót kérdezett meg kutatásában. A magyarországi cégek képviselői közül minden második nyilatkozott úgy, hogy kintlévőségei kezeléséhez külső partner segítségét is igénybe veszi, amibe beletartoznak a professzionális követeléskezelő vállalatok mellett az olyan szolgáltatók is, mint például az ügyvédi irodák. Ez az arány 3 százalékpontos növekedést mutat az elmúlt évhez képest, és európai összehasonlításban viszonylag magasnak számít. Az összes megkérdezett európai vállalat 42 százaléka működik együtt külső partnerrel, ami 5 százalékpontos emelkedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Jellemző a körbetartozás
A gazdaság teljesítményének szemszögéből fontos tényező, hogy a behajtásból származó pénzt a vállalatok legtöbbször saját kintlévőségeik törlesztésére (72 százalék) használják fel, míg 49 százalékuk a munkahelyek védelmére és munkahelyteremtésre fordítja az összeget. Előbbi jelentős, 18 százalékpontos növekedést mutat az előző évhez képest, amiből az látszik, hogy Magyarországon jellemző forgatókönyv a körbetartozás. A megkérdezett cégek 46 százaléka említette a terjeszkedést, és 29 százaléka a K+F tevékenységet, mint a késedelmes bevételekből finanszírozott tevékenységet.
Kraszna Tamás, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője kiemelte, hogy a követelések megfelelő és szakszerű kezelése számos pozitív hatást gyakorol a gazdaság teljesítménye szempontjából: "A kutatásból szerzett adatok egyértelműen mutatják, hogy nemzetgazdasági szempontból is egyre inkább kulcsfontosságú a késedelmes adósságok behajtása, mivel a vállalatok jelentős arányban gazdaságélénkítő hatású tevékenységeket - mint például munkahelyteremtés és terjeszkedés - finanszíroznak az így befolyó bevételekből" - mondta el a szakértő.
