Idén harmadjára rendezték Budapesten a Regional Startup and Innovation Day-t, melynek életre hívója az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Zrt. állami kockázati tőkebefektető volt. A program lényege, hogy 500 vendéggel és ugyanennyi startup részvételével rendeznek egy olyan eseményt, ahol egyszerre visszaemlékezhetnek az év legkiemelkedőbb teljesítményére, és lehetőséget teremtenek a komoly fejlődési potenciállal rendelkező cégeknek arra, hogy kapcsolatokat építsenek egymással és a befektetőkkel.
Az eredeti cél az volt, hogy sok magyar startupnak segítsünk elindulni, valamint Budapestet feltegyük a startup-térképre - mondta Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója a csütörtök esti eseményen. A konferenciára egyenlő arányban érkeztek külföldiek és magyarok is, hogy megismerjék a régió legjobb ötleteit vagy sikeres projektjeit. Az állami kockázati tőkebefektető Hiventures indulása óta több mint 2000 beérkező projektet vizsgált meg, amelyből már bőven több mint 200-at választott ki fejlesztésre, amelyekbe eddig megközelítőleg 20 milliárd forintot invesztált.
Tévhitekkel nehéz elindulni
Az este sztárvendége Marvin Liao volt, aki 10 évig dolgozott vezető beosztásban a Yahoonál, mire egy nagy techcégtől váltott az induló innovatív vállalkozásokra. Most az 500 startups ügyvezetője, amely már több mint 2300 induló projektbe fektetett be. Mivel egyszerre van tapasztalata a Szilícium-völgyről, a techvilág fővárosáról nagyvállalati oldalról és a startupok világából, hasznos tapasztalatait akarta átadni a kezdő vállalkozóknak, így első körben a technológiai startupokat körüllengő mítoszokat próbálta eloszlatni.
Ami a legjobban bosszant a techmédiában, hogy azt a képet sugározza, ha valaki elindít egy céget egy garázsban, akkor azt egy éven belül egymilliárd dollárért eladhatja, ha valóban jó az ötlete. Ez a valóságban 9-10 évet vesz igénybe - mondta Liao. Más tőkebefektetők szerint is legalább 2-4 év, amíg maga a termék körvonalazódik, de az ő tapasztalata szerint is legalább ennyi időre van szükség, míg valaki eljuthat a siker kapujába.
A második mítosz az, hogy sokan azt hiszik, csak a technológia és a termék számít. Miközben ki is kell tűnni egy egyre bővülő mezőnyből. "Most már 2 millió applikáció van az AppStore-ban, vagyis már nem eljuttatni nehéz a terméket, hanem hogy kitűnjön egy ötlet" - ismertette a második problémát.
Harmadjára pedig sokan túlértékelik az ötletet, azt hiszik, hogy az legyen a legjobb. Ehhez képest Liao úgy látja: jóval fontosabb a megvalósítás: a Facebookról sokan mondják, hogy egy lopott ötlet, de sikeres, mert jól volt megcsinálva.
Azt is mítosznak tartja, hogy nincs elég tőke a startupok finanszírozására: évente dollármilliárdok jutnak a cégekhez. A techmédia néha hasra esik, hogy mennyi a fundraising során mennyi pénzt tudnak össze tud gyűjteni egy-egy startup. "Elképzelhetetlenül sok pénzt el lehet égetni értelmetlenül, ha valaki nem tud fókuszálni a megvalósítandó célokra" - magyarázta Liao.
Újabb tévhitnek tartja, hogy csak tőkebefektetéssel lehet sikeres egy kezdő innovatív vállalkozás. Szerinte ez a struktúra kedvezhet bizonyos cégeknek, de sokszor jobb, ha boot-strappel, vagyis a már rendelkező erőforrásait felhasználva indul el egy cég.
A Szílicium-völgy egy tudatállapot
- foglalta össze a legjobb tanácsot, amit a korai fázisban lévő tech-startupoknak tud mondani: vagyis ne úgy fogják fel a helyzetüket, hogy le kell váltaniuk a meglévő világrendet, hanem tanuljanak meg együttélni vele.
Ezekre a startupokra és startupperekre érdemes figyelni
Több díjat is kiosztottak az eseményen, ezek közül a legígéretesebbnek a Neunos Zrt.-t találták. Fejlesztésük egy, az epilepsziás betegeket segítő eszköz, amely akár invazív beavatkozás nélkül is kezelhetővé teszi a rohamokkal járó betegséget. Az eszközt 2010 óta fejlesztik, így ismerték fel a lehetőséget, hogy a koponyán kívülre vezetett elektródákkal is javulást érhetnek el a betegek életkörülményeiben.
Díjjal ismerték el azokat a cégeket is, amelyek már nem számítanak startupnak, hanem növekedésüket kell segíteni, hogy több ügyfélhez juttathassák el a termékeiket. A Microsoft támogatja is ebben a kisebb cégeket, nemcsak a tapasztalatukkal, hanem az értékesítési hálózataikkal és kapcsolatrendszerükkel is. A Best Scaleup díjat a Let me Inn nevű cég kapta, amely prémium rövidtávú lakáskiadással foglalkozik, valamint segítik a bérbeadókat abban, hogy könnyebben kapcsolatot tudjanak tartani az ügyfeleikkel. Emellett azzal is foglalkoznak, hogy beárazzák a kiadásra váró ingatlanokat, fogadják az oda érkező vendégeket, vagy segítsenek a lakás kitakarításában.
A legjobb frissen alapított startup díját egy fogászati implantátumokkal foglalkozó cég, a dicomLAB alapítója, Varga Endre vehette át, amely platformfüggetlenül állítja elő a beültetésre váró segédeszközöket, amelyeket 3d-nyomtatóval lehet előállítani.
A legjobb női vállalkozónak Balogh-Mázia Máriát, a DreamJo.bs nevű innovatív álláskereső oldal egyik alapítóját választották. A társaságban ő kifejezetten keresi a női, sokszor kisgyerekes munkaerőt, mert szomorúnak tartja, hogy sokan örülnek a lehetőségnek, miközben szerinte ennek természetesnek kellene lennie.
