Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A helyes oktatási stratégiáról is megoszlanak a vélemények: a szülők 90 százaléka szerint jó, ha a kamaszokat is bevonják a családi pénzügyekbe, a 14-18 évesek ötöde viszont köszöni, de sem a háztartási költségvetésből, sem a szülői jó tanácsokból nem kér. A gyerekek nagyobb függetlenségre vágynak: csak a szülőtől származó zsebpénz erejéig engednek beleszólást kiadásaikba (31 százalék), de legfeljebb addig, amíg nincs önálló keresetük (39 százalék).
Úgy tűnik, a bizalom sok esetben hiányzik. A szülők csaknem harmada nem hagyja, hogy a nebuló szabadon gazdálkodjon a rábízott forintokkal. Míg anya és apa azt hiszik, mindent tudnak a gyerek pénzügyeiről (70 százalék), a gyerekek a feltételezéssel ellentétben nem rohannak egyből a boltba vagy a suli büféjébe, ha pénz üti a markukat: 90 százalékuk takarékoskodik vagy gyűjt valamire saját bevallása szerint, még ha ezt a szülei nem is mindig tudják vagy gondolják róla. Persze a számlakivonatok beszédesek, ráadásul többnyire a szülők kapják őket: bankkártyával több mint kétszer annyi gyerek rendelkezik, mint saját bankszámlával - derül ki a CIB Bank felméréséből.
A családok felében a gyerekek nagy értékű vágyait közösen, vagyis az összespórolt zsebpénzből és szülői hozzájárulásból teljesítik. A felmenők azonban a gyerekeknél jóval nagyobb arányban emlékeztek úgy, hogy ezeket a dolgokat teljes egészében ők finanszírozzák.
Az eredmények alapján takarékoskodni egyértelműen anya és apa tud a legjobban (52 százalék), a nagyszülők csak a spórolási rangsor második, a gyerekek pedig a harmadik helyén állnak. Más a helyzet, ha nem rendszeres megtakarításról, hanem egyszeri nyereményről van szó: az aktív korú magyarok 56 százaléka, míg a tinédzserek 70 százaléka tenné félre a megkapott 10 millió forintnak legalább a felét.
