Hiába volt ősszel - az előző évhez képest - kevesebb a betárolható alma, tavaszra mégis 100 forintra esett vissza a magyar gyümölcs ára. Az MKSZN kételkedve áll a történtek előtt, hiszen kalkulációja szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar almát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele \"magyar\" almával. Az adatok viszont azt mutatják, hogy tele vannak.
A társaság szerint a csökkenő mennyiség elértéktelenedése egy piaci nonszensz, és a háttérben pedig nem átlátható, zavaros tranzakciók állnak.
Míg 2014-ben Magyarországon 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák, tavaly mindössze felére esett a terméshozam. A piaci tendenciák alapján köztudott, hogy a csökkenő mennyiség emelkedő árakat eredményez, így a termelők joggal számítottak arra, hogy betárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd tavasszal. Várakozásaikkal ellentétben mégis csak veszteséget termeltek és a tavaly tavaszi kilogrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szemben idén 100 forintra visszaeső ár szinte csak a tárolás költségeit fedezi.
Sötét ügyek tapinthatóak
A jelek szerint az alma jelenleg nem a normál piaci trendek szerint változtatja az árát és 200 ezer tonna magyarnak nevezett gyümölcs sajnos nem látható módon legalizálódik a kereskedelemben. Bár az EKR rendszer nyomon követi a kamionokat, papírok, származási lapok ellenőrzése nélkül mégis ki lehet játszani a folyamatokat. Így lehetséges, hogy a hazai gazdák nem tudnak tervezni és a külföldi alma magyarként kerülhet be a hazai értékesítési rendszerbe. - magyarázta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.
A szervezet nyílt tranzakciókat szorgalmaz, amellyel megelőzhetőek lennének a fentiekhez hasonló, gazdasági károkat okozó visszaélések.
