Felidézte, hogy a szektor számára a 2014-2020 fejlesztési időszakban a pályázati források 16 százaléka a kkv-k fejlesztését, további 16 százaléka a foglalkoztatás bővítését, 9 százaléka pedig a kutatás-fejlesztés, innováció területét segíti.

Az iparszövetség elnöke szerint ilyen lehetősége a kkv-knak a rendszerváltás óta nem volt. Úgy látja, a hazai kkv-k versenyképessége némileg javult az idén, ennek ellenére sem váltak nagyobb számban mikrovállalkozásokból kisvállalkozások, kisvállalkozásokból középvállalatok, valamint a középvállalatokból nagyvállalatok.

Aggódnak az időzítésen

A kkv-k helyzetében előrelépés, javulás többnyire az iparban, azon belül az élelmiszeripar, a szolgáltatás, az ingatlanközvetítés területén mutatható ki, a likviditási helyzet kedvezőbbé válásához az Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja nagy segítséget adott, de a GDP-növekedésben alapvetően továbbra is a nagy cégek játszanak döntő szerepet.

A szektorban 2015-ben élénk érdeklődést váltott ki a 2014-2020 évek közötti uniós fejlesztési támogatás lehetősége, de úgy vélte, hogy a 2007-2013. évi időszak lezárása miatt a pályázati kiírások késedelemben vannak. Az iparszövetség elnöke pozitívumként értékelte, hogy viszonylag stabil volt a jogszabályi környezet, nem kellett módosítási dömpinggel kalkulálni.

Vadász György szerint annak ellenére, hogy a kormány évek óta célul tűzi ki az adminisztrációs terhek csökkentését, a bürokrácia visszaszorítását, a kkv-k helyzete ezen a területen érzékelhetően nem javult.