Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az évtized lakáspiaci és egyéb statisztikai adatait az IBM mesterséges intelligenciával támogatott kognitív elemzőszoftvere vette górcső alá, azt kutatva, hogy milyen trendek rajzolhatók fel a magyar lakáspiacon. A cikkben szereplő grafikonokat is a Watson Analytics-szel készítettük.
A lakóingatlanok vásárlási tranzakciói a hitelekkel szemben már 2006-ban elérték maximumukat, hogy aztán 3 év mélyrepüléssel több mint 50 százalékkal zuhanjon ez a szám. A padlóról aztán négy évig gyakorlatilag meg sem próbált felállni a szektor, az első, igaz már 10 százalék körüli növekedést 2013-ról 2014-re regisztrálták. De 2006-ban még ennek is több mint kétszeresét tette ki a tranzakciók mennyisége.
Az újépítésű ingatlanok legendás csökkenését az építési engedélyek számának alakulása is visszaigazolja. Ez a mutató sosem látott mélységben található, az elmúlt négy évben ebből a szempontból alig történt változás a magyarországi piacon. Tavaly összesen a 2004-es engedélyek ötödét regisztrálták, igaz, a tendencia már javuló irányba mutatott 2013-hoz képest, de nagyon messze van még a válság előtti állapot.
Az elmúlt években ennek megfelelően egyre kevesebb lakás vagy lakóház épült, az egy ilyen ingatlanra jutó alapterület azonban egyre nagyobb, azaz inkább a nagyobb alapterületű lakások befejezésében láttak fantáziát a kivitelezők. A 2012-es csúcspontról tavalyelőtt és tavaly már csökkenő irányba mozdult a mutató. A 100 négyzetméteres átlagot 2011-ben lépte át ez a mutató, míg 2005-ben 87 négyzetméteren állt, tavaly pedig éppen 100 négyzetméteres átlag adódott országos és minden típusú lakóépületre érvényes átlagként. A nagyobb lakóterületen ugyanakkor egyre kevesebben élnek, tíz év alatt átlagosan 8 százalékkal csökkent az egy lakásban élők száma: 2004-ben még száz átlagos lakóingatlannak 245 lakosa volt, tavaly azonban már csak 224 - és a csökkenő tendencia egyértelmű.
Nagyot nyert, aki lakótelepi lakásba fektetett
És hogy milyen eredményeket ért el, aki befektetési céllal vásárolt lakást? A KSH 2007 és 2015 első féléve közötti átlagos négyzetméterárai alapján a kép vegyes. Átlagosan a legnagyobbat a családi házakon lehetett veszíteni nyolc év alatt, az ilyen ingatlanba fektetők pénzük több mint ötödének mondhattak búcsút.
A legkisebb négyzetméterár-csökkenést, 9 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, az Észak-Alföld kertes házai azonban átlagosan közel 40 százalékot veszítettek árukból. A társasházi lakások ára ennél kisebb mértékben, átlagosan 5,4 százalékkal csökkent, Közép-Magyarországon 1,5, a Dél-Dunántúlon pedig valamivel több mint 15 százalékkal.
A Nyugat-Dunántúl településein ugyanakkor átlagosan közel 5 százalékkal nőttek az árak 2007 és 2015 első fele között. A vizsgált nyolc évben igazán jó üzletet azonban az csinált, aki lakótelepi lakást vásárolt Közép-Magyarországon (plusz 5 százalék), Nyugat-Dunántúlon (plusz 18 százalék) vagy az Észak-Alföldön (plusz 14 százalék).
A lakótelepi lakások négyzetméterárának súlyozott átlaga 12 százalék feletti növekedést jelez országosan.
