Mostanáig az elsőfokú eljárásra kizárólag illetékes Fővárosi Törvényszék birkózott a banki devizaperekkel a július elején elfogadott első adósmentő törvény alapján. Hamarosan bekapcsolódik az ügyintézésbe a Fővárosi Ítélőtábla, s - egy másik szálon - az Alkotmánybíróság is.
Már tizenöten fellebbeztek
Eddig tizenöt elsőfokú ítélet ellen jelentettek be fellebbezést a résztvevők: 12 kérelmet a hitelintézetek nyújtottak be, hármat pedig az alperesként szereplő magyar állam.
A jogszabály alapján a táblabíróságnak a tárgyalást tizenöt napon belüli időpontra kell kitűznie, mégpedig úgy, hogy az ügyfelek három nappal korábban értesüljenek az ellenfél kérelméről. A másodfokú ítéletet legkésőbb a harmincadik napon hirdetheti ki a bíróság.
Eddig a négyszáz hazai pénzintézet közül összesen 79 perelte be az államot, azt állítva, hogy általános szerződési feltételei nem voltak tisztességtelenek. Az ügyek többségét az állam nyerte meg, de hitelintézet is részleges sikert könyvelhetett el.
A lap értesülései szerint az Ab megkezdte a devizaügy előkészítését, a testületnek ugyanis a törvényszéki megkeresésekre kilencven napon belül válaszolnia kell. Az előadó bíró a polgári jog professzora, a szerződések jogának szakértője, Lenkovics Barnabás lehet. Az ügy bonyolultsága miatt döntés november végén, december elején várható - írta a Magyar Nemzet. (Az Ab-t - alkotmányjogi panasszal - maguk a pénzügyi intézmények is megkereshetik, de majd csak akkor, amikor ügyük jogerősen lezárul. Ehhez az szükséges, hogy a törvényszék után az ítélőtábla és a Kúria is határozatot hozzon a júliusi, első adósmentő törvény alapján.)
Szerdán dönthet az Országgyűlés a bankok elszámolásáról szóló törvényjavaslatról, amely egyaránt érinti a deviza- és forinthiteleseket is.
