A bíróság egyúttal végzéssel elutasította a pénzintézet azon indítványát, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint azt is elutasította, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságtól.
A nyáron elfogadott devizahiteles törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződései 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik. Ehhez a pénzügyi intézményeknek bizonyítaniuk kel, hogy az általános szerződési feltételeik (ászf-ek) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria.
A felperes CIB Bank jogi képviselője a per során többször hangoztatta, hogy a bank ászf-jei mindenben megfeleltek az akkor hatályos törvényeknek, jogszabályoknak. Kiemelte: a devizahiteles törvény alapján alkotmányos jogok sérülnek, így pédául a tisztességes eljáráshoz való jog.
Az alperes állam jogi képviselője viszont vitatta, hogy a felperes bank ászf-jei megfelelnek a törvényben rögzített hét alapelvnek, és utalt arra, hogy azok már az átláthatóság elvének próbáját sem állják ki. Véleménye szerint nem igaz az, hogy a pénzintézet ászf-jei tisztességesek voltak, az alapelveket pedig már 2004-től alkalmazni kellett volna.
