A GVH három és fél évvel ezelőtt, 2010. októberében összesen 2,3 milliárd forintos bírságot szabott ki 16 malomipari cégre. Az érintettek a döntést megfellebbezték, és tegnap a Budapesti Ítélőtábla részben igazat adott nekik - tudta meg a Napi.hu. A jogerős ítélet - amely egyelőre csak szóban, a tárgyaláson hangzott el - értelmében ugyan valóban megvalósult a kartell, a piaci szereplők közti ármegállapodás és piacbefolyásolás de a bírság egy időközben született szakmaközi törvény értelmében jogosulatlan volt. Emiatt ezt a GVH vissza kell fizesse az érintetteknek.
| Cerbona Zrt. | 145 |
| Diamant Kft. | 200 |
| Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. | 140 |
| Gyermely Zrt. | 250 |
| Hajdúsági Gabonaipari Zrt. | 145 |
| Ócsai Malom Kft. | 40 |
| Pannonmill Zrt. | 800 |
| \"Sikér\" Zrt. | 190 |
| Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. | 180 |
| Abo Mill Zrt. | 120 |
| Cornexi Élelmiszeripari Zrt. f.a. | 30 |
| \"Ga-Bo\" Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. | 5 |
| Szécsény-Mill Kft. | 40 |
| Lamepé Agrokémiai Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. | 5 |
| Mária-malom Malomipari Termékeket Gyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | 3 |
| Budai Malomipari Kft. | 1,3 |
| Forrás: GVH |
A bíróság ezzel egyidőben új eljárásra utasította a versenyhivatalt. A döntést árnyalja, hogy nem a teljes bírságol, hanem csak 1,4 milliárdot - plusz a kamatokat - kell visszautalni az érintett cégek számlájára. Ennek oka az, hogy a kartellügyben elmarasztalt cégek közül hárman szinte a döntéssel egyidőben csődbe mentek, így a bírságot sem tudták már befizetni. Az így felszámolás sorsára jutott cégek a teljes magyarországi malomipari szektor 30-35 százalékát tették ki, s köztük olyan jólismert nevek voltak, mint a Cornexi, a Cerbona és az Abomill (Abo Holding). (A nehéz helyzetet előrevetítette, hogy a 2010. októberi határozatban is az szerepett, hogy a ?versenyhatóság? a cégek súlyosan? nehéz? pénzügyi? helyzetét ? a? bírsáolásnál ? enyhítő körülményként? vette? figyelembe?, továbá ötüknél - ?(Cerbona,? Első? Pesti? Malom, ?Gyermely,? Hajdúsági? Gabonaipari és Abo ?Mill) a bírság? részletekben ?való megfizetését tette lehetővé.)
A dinnyekartell újra kísért
A meglehetősen bonyolult jogi huzavona alapja 2012-es úgynevezett lex dinnye, amely korlátozta a versenyhivatal bírságkiszabási gyakorlatát kartellügyekben. (A bíróság az úgynevezett szakmaközi törvény - 2012. évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről - 18/A paragrafusra hivatkozott, amely 2012. november 28-tól hatályos, és egy egyéni képviselői indítvány nyomán került a szakmaközi törvénybe. ) A bíróság döntésének értelmében bár ez a módosítás a lisztkartell hivatalos lezárását követően lett hatályos, a bírósági szakasz nem zárult le akkor, vagyis érvényben levőnek kell az eljárást tekinteni.
Kartellügyben \"amúgy\" már a megállapodásra irányuló törekvés is szankcionálható. A piacbefolyásolás vagy ármegállapodás esetén a GVH-nak a lehetséges hatást is bizonyítania kell. A nagy port felvert lisztkartell-ügy további érdekessége, hogy az egymással lepaktáló cégek szinte egyáltalán nem tartották be a megállapodást. Egy, az ügyben érintett cégvezető szerint a reggel megkötött árkartellt, már aznap délután felrúgták - tudta meg lapunk.
Be sem tartották
A Napi.hu értesülései szerint a GVH rendkívüli jogorvoslati intézkedést kér, és a Kúriánál próbálja megfellebbezni a döntést.Gazdasági Versenyhivatal még 2008 nyarán indított eljárást tizenegy hazai malomipari cég ellen. A gyanú szerint a társaságok 2004 és 2008 között piacfelosztó tárgyalásokat folytattak, és, kötöttek két- és többoldalú megállapodásokat a magyarországi lisztpiac felosztásról.
Az előzmények
A GVH előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Abo Holding Vagyonkezelő Zrt., a Cerbona Élelmiszer-ipari és Kereskedelmi Zrt., az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., a Gyermely Élelmiszer-ipari Zrt., a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a Hefele Malomipari Kft., a Júlia-Malom Élelmiszer-ipari és Kereskedelmi Kft., valamint a Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. székhelyén. De a vizsgálat kiterjedt a Diamant International Malom Kft.-re, a Pannonmill Malomipari Zrt.-re, valamint a Sikér Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.-re.
A GVH vizsgálata szerint e cégek 2004-től több alkalommal vidéki hotelekben, panziókban, illetve a vállalkozásoknál tárgyaltak és egyeztek meg a magyarországi lisztpiac felosztásról. A liszt esetében minimálárakat határoztak meg - bár ezt később nem tartották be. A GVH akkori hírei szerint az érintett vállalkozások tárgyalásokat folytattak egy közös pénzügyi alap létrehozásáról is, amely a külföldi - többek között uniós - gyártók pénzügyi kompenzációját szolgálta volna, azoknak a magyar piactól való távoltartása érdekében. A nagy kartellügy előtt a GVH már 2004-ben is büntetést rótt ki a finomliszt minimálárának meghatározása miatt. Akkor a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségére, illetve tizenegy piaci szereplőre róttak ki büntetést, összesen 22 millió forint értékben.
