Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Raiffeisen Bank csatlakozásával immár nincs olyan hazai nagybank, amely ne csatlakozott volna a Széchenyi Kártya programhoz, így lényegében lezárult a partnerbanki hálózatbővítés - jelentette be Krisán László, a kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a mai sajtótájékoztatón, ahol hivatalosan megtörtént a 11. banki partner, a Raiffeisen csatlakozása.
A kártyaprogram sikerét mindennél jobban jelzi, hogy amíg a hazai kis- és középvállalkozói hitelállomány 7 százalékkal csökkent, addig a Széchenyi Kártyaprogra 3-4 százalékkal növekedett. Tavaly 20 ezer új kártyát bocsátottak ki a partnerbankok, amivel 130 milliárd hitel kihelyezésére került sor. A partnerek eltérő ügyfélkört érnek el, míg például a takarékoknál az átlagos hitelkeret 4-5 millió forint, addig az MKB-nál 12 milliós az átlagos hitelkihelyezés.
A kártyaprogram elemei közül a folyószámla- és forgóeszközhitel dübörög, a beruházási hitel ugyanakkor nem keresett, aminek oka, hogy jelenleg a hazai kisvállalkozások a túlélésre koncentrálnak, nem akarnak/tudnak beruházni. Az persze kérdés, hogy nincs ötlet, beruházási terv, avagy arról van szó, hogy túl drága a hitelezés - mondta Krisán, aki szerint érdemes volna elgondolkodni a kamattámogatási rendszer bővítésén. Nagy kérdés persze, hogy a támogatás bővítése hoz-e valóban kereslet-bővítést.
A Raiffeisen fókuszában áll a kkv-ügyfélkör, a bank érintett ügyfélkörnek biztosított folyószámla-hitelkeret 30 százalékkal bővült - mondta el Dercsényi György, a bank üzletágvezetője. A pénzintézet ezért gondolt a Széchenyi kártyára, amely a meglévő ügyfélkör mellett - a kamattámogatás révén - új ügyfelek akvirálásában is segítheti a bankot. A bank próbál stabilitást adni az ügyfeleknek, épp ezért a megajánlott hitelkeretek esetében stabilan 2 havi árbevételt megfinanszíroznak, ez az adósminősítéstől független - hangsúlyozta Dercsényi, aki szerint ugyanakkor a továbblépést, a beruházások indítását nehezíti, hogy a cégek nehezen vágnak bele egy beruházásba, mert nem érzik a keresletet.
A Napi Gazdaság azon kérdésére, hogy a miniszterelnök felvetette a vállalati devizahitelesek \"megmetését\", Dercsényi György elmondta, a vállalati devizahitelek esetében alapvetően más a helyzet a lakossági hitelekkel kapcsolatban: az exportáló vállalkozások esetében a devizahitel kifejezetten kockázatcsökkentő megoldás, hiszen ezzel a vállalkozások devizakitettsége csökkenthető. Voltak korábban olyan cégek is, akik - a lakossághoz hasonlóan - a kamatkülönbözetre alapozva \"spekulációs\" céllal vettek fel devizahitelt, számukra most valóban komoly teher a deviza-kitettség - vélekedett a Raiffeisen üzletágvezetője.
A tipikus hazai kkv nappal kkv, este lakosság - hívta fel a figyelmet Krisán László, aki szerint épp ezért a lakossági devizahitel-kitettség nyomja a vállalkozási lehetőségeket. Épp ezért a KAVOSZ-vezérigazgatója szerint az árfolyam hektikusságát csökkentő megoldásokat használni kell. Ugyanakkor előzetesen fel kellene tárni, hogy a kkv-k mekkora körét érinti, nyomja valóban a devizahitel-kitettség. Emellett ugyanakkor más - piaci - szempontokat is figyelembe kellene venni - hangsúlyozta Krisán László. Szerinte annak nincs értelme, hogy mindenkit mentsünk meg - a vállalkozások esetében azt is mérlegelni kell, hogy csak azokat mentsük meg, akik ezzel életképesek maradnak. Azokra a cégekre, amelyiknél a segítség csak elodázza a csődöt, de új lehetőséget nem nyújt, nem biztos, hogy érdemes költeni.
A tervbe vett Agrárbankkal kapcsolatban Dercsényi jelezte, hogy a bankban fókuszban van az agrárium, komoly programokat indítottak - például a területalapú támogatások előfinanszírozásában a Raiffeisen a piaci részesedésén felülreprezentált. Az Agrár Széchenyi Kártya egy szezonális terméknek számít a KAVOSZ-nál: az év elején rendkívül komoly volt az állomány megugrása, miközben az év második felében - épp a területalapú támogatások kifizetésének időszakában - minimális volt a felhasználás - jelezte Krisán, aki szerint az ágazat mindenképp támogatásra érdemes, ebből a szempontból mellékesnek látszik, hogy a jelenleg működő bank- és intézményrendszer, avagy új agrárbankkal oldják-e meg.
