Ha a ciprusi kormány egyszeri illetéket von le a szigetországban elhelyezett betétekből, akkor az 1500 magyar érdekeltségű ciprusi vállalat elvesztheti kint lévő pénzeszközeinek 10 százalékát. Ez a ciprusi offshore cégek számának jelentős csökkenéséhez vezethet − idézte az MTI az Opten közleményét. A 2011-es beszámolók alapján a legnagyobb ciprusi érdekeltségű hazai cég az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt., a Hungary-Meat Élelmiszeripari Termelő Kft. és az SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt. volt. Az első tíz között van a West End Beruházó és Kereskedelmi Zrt., a Bonbonetti Choco Édesipari Kft., a Duna Kongresszus Ingatlanfejlesztő Kft. és az EXPERT Kereskedelmi és Informatikai Zrt. A 2011-ben Magyarországon bejelentett ciprusi érdekeltségű vállalatok több mint 800 milliárd forint árbevételt produkáltak. Kétharmaduk adózás előtti eredménye negatív volt, így adófizetésük összességében sem érte el a hárommilliárd forintot. Személyi jellegű ráfordításuk közel 80 milliárd forint volt, amelynek jelentős részét befizették az államkincstárba.
A ciprusi bankok még napokig zárva tartanak, de még nem dőlt el véglegesen, hogy az egykori adóparadicsomban a bankbetétesek bukják-e az ott lévő megtakarításaik egy részét. A bankbetétek megadóztatását feltételül támasztó uniós mentőcsomagot egyelőre kedd este leszavazta a ciprusi parlament, a szigetország pénzügyminisztere pedig szerdán Moszkvában tárgyal a pénzügyi segítség feltételéről. Azénpénzem.hu kiemeli, hogy az uniós mentőcsomag keretében elvárt intézkedés nem kamatadó, hiszen nem a hozamot, hanem a magát a tőkét terhelik meg.
Magyaroknak is kedvelt célpontja volt Ciprus
Bár Cipruson leginkább orosz pénz halmozódott fel, ez az adóparadicsom a magyar gazdagoknak is kedvelt terepe. Azénpénzem.hu-nak nyilatkozó Karagich István, a vagyonosabb rétegek szokásaival kapcsolatban a hazai piacon a leginkább szakértőnek számító Blochamps Capital vezetője úgy becsüli, hogy 170 milliárd forintnál nagyobb összeget tarthatnak a szigetországban, de privátbankároktól ennél jóval nagyobb összeget is hallottak. Katona Ildikó, az MKB vagyonosokkal foglalkozó üzletágának vezetője a Blochamps által rendezett privátbankár-konferencián a portál szeirnt azt mondta: ha a magyarok között elterjedne, hogy a ciprusi bankok bajban vannak, akkor a vagyon hazahozatalának volumene pillanatok alatt 100-200 milliárd is lehetne.
Karagich ugyanakkor nem hiszi, hogy a magyar szolgáltatók nyertesen kerülhetnének ki a jelenlegi folyamatokból, miután több más szakértői véleménnyel egybecsngően ő is úgy véli, hogy rendkívül veszélyes precedenst teremthet a ciprusi intézkedés: részben mert ezután már nem tekinthető olyannak a bankbetétek és az állam viszonya, mint korábban. Amennyiben Ciprus meglépi az adóztatást, az olyan következményekkel is járthat, hogy a nagybefektetők a csupasz hozam, a szolgáltatási színvonal és egyéb hasonló tényezők mellett például a geopolitikai kockázatokra is figyelnek majd pénzük helyének kiválasztásakor.
Azénpénzem.hu megjegyzi azt is, hogy a Blochamps korábban azt becsülte, hogy a privátbani ügyfeleknél a pénzkiáramlás havi összege a 2012. évi, a pánik utáni időszakban tapasztalt 15 milliárd forint körüli összegről országos szinten idén 20-25 milliárd forintra nőhet. Karagich a portál érdeklődésére most csak annyit mondott, hogy a pénzkiáramlás biztosan nem lesz szerényebb a tavalyinál.
Magyarország félhet leginkább
Miután többek szerint Magyarországot is elérheti a Ciprusi felől elinduló \"fertőzés\" veszélye, sőt, Magyarország félhet leginkább ettől. Egyes elemzők ezzel kapcsolatban azt emelték ki, ha a magyar kormány rosszul kezeli a magyar betétesek hangulatát, akkor a jelenlegi ciprusi fejlemények a következő években a magyar betétesek gondolkodására is kedvezőtlenül hathat és jelentősen felerősítheti az esetleges betétkivonás második hullámát, ha azt majd valamilyen fejlemény kiváltaná.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a ciprusi helyzet kapcsán egy kedd esti rendezvényen kijelentette, hogy a magyar kormány sosem foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a bankbetéteket megadóztassa, és nem is kíván használni hasonló eszközt a magyar kormánynak továbbra is az az üzenete a magyar vállalkozókhoz, hogy a magyar vállalkozók hozzák haza azt a pénzüket, ami esetleg külföldön van, fektessék be itt, adózzanak itt, és akkor nem kell amiatt aggódni, mint egyes országokban, ahol az Európai Bizottság és az IMF különböző lépéseket sürget, hogy ezek a lépések, miként érintik a megtakarításaikat, befektetéseiket.
Az eredeti tervek szerint csütörtökön nyitnának ki a bankok, de a keddi szavazás után olyan pletykák kezdtek szárnyra kapni, hogy a zárvatartást jövő hét keddig meghosszabbítanák, miután hétfő amúgy is banki szünnap lenne.
