Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
\"Én nem pénzt akarok adni a bankokat, hanem megadóztatni\" - mondta Orbán Viktor - ez a egyik legforróbb pontja a mostani IMF tárgyalásoknak. Abban biztos lehet mindenki, hogy bér-, nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, a családi pótlék mérséklése ki van zárva. Magyarországnak nem önmaga miatt van szüksége egy biztonsági hálóra, hanem mert ezer szállal kötődik az eurózónához, amely újabb válság felé közelít - tette hozzá a miniszterelnök a reggeli rádióinterjúban.
Magyar kormány tárgyalási taktikája az, hogy a hatalmas államadósságot minden eszközzel csökkenteni tudja. Az IMF hitel is erre jó, hisz ha olcsóbb kamattal tudjuk felvenni, mint amelyeket törlesztünk - csökken az adósság. Jó tudni mindenkinek, hogy amikor IMF-megállapodásról beszélünk, akkor is az államadósság csökkentéséről van szó - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megvan arra a lehetőség, hogy Rogán Antal - mint a gazdasági bizottság elnöke - a következő hetekben nyilvánosságra hozza a magyar szándéklevél tartalmát - felete egy riporteri kérdésre. A miniszterlnök szerint ezen levél alapjám megszülethet a magállapodás. ám időpontot nem mondott.
Megváltozott az eurózóna
Orbán Viktor szerint \"az eurózóna már nem az\", mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy \"az új eurózónához\" is akarnak-e csatlakozni. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak péntek reggel adott interjúban óvintézkedésnek minősítette, hogy az alaptörvényben rögzítették, Magyarország fizetőeszköze a forint.
\"Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához\" - jelentette ki a kormányfő arra a felvetésre, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt szerződésben vállalta a csatlakozást az euróövezethez.
Orbán az elbocsátásokról
A közszférában várható elbocsátásokról és a segélyezési plafon bevezetéséről úgy foglalt állást, hogy ezeket a lépéseket nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni. \"Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását (...), erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit - miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is közpénzből\" - hangoztatta, hozzátéve, hogy emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.
Kitért arra, hogy a bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. \"Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó\" - vetítette előre, azt hangsúlyozva, hogy a magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.
