Alapvetően védett a Paksi Atomerőmű a rendkívüli eseményekkel szemben, azonnali intézkedésekre nem volt szükség, azonban további lépésekkel fokozható az erőmű biztonsági szintje - erősítette meg Eiler János, a célzott biztonsági felülvizsgálat (CBF) koordinációs projektvezetője az IIR energiakonferenciáján. A márciusi japán földrengés és szökőár után bekövetkezett fukusimai erőművi baleset hatására elvégzett CBF, vagy stresszteszt eredményei alapján a következő években, 2018-ig további 18 biztonsági intézkedést kell majd meghozni Pakson, amelyek összességében 10 milliárd forintos nagyságrendet képviselnek.

Egyébként a fukusimai nukleáris válság hatására elrendelt stresszteszttől függetlenül, a Paksi Erőműben 10 évente a CBF-nél szigorúbb időszakos biztonsági felülvizsgálatokat tartanak - mondta a szakember. A CBF részeként a külső veszélyforrások között a földrengés mellett a Duna rendkívül alacsony, vagy magas vízállását, illetve az extrém meteorológiai hatásokat is vizsgálták. A még Európában sem általános módon teljesen nyilvános jelentés szerint a \"rendkívül kis valószínűséggel előforduló hatásokkal szemben\" léteznek még lehetőségek, elsősorban a tartalékok növelése révén - tette hozzá.

A külső hatásokkal szembeni védettség a jelentés szerint fokozható, például a meglévő és alternatív villamos energia betáplálási lehetőségek bővítésével (további biztonsági generátorok beszerzése), az alternatív hűtési lehetőségek gyarapításával, avagy bizonyos kiszolgáló épületek (például tűzoltólaktanya) megerősítésével.