Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A támogatási program kárpótlást nyújt a magyarországi villamosenergia-termelők számára hosszú távú megállapodásaik megszűnéséért a liberalizációt követően, aminek az ipari, és a végső fogyasztók is hasznát látják - idézte a közlemény Joaquín Almuniát, a bizottság versenyjogi felelősét.
Magyarország még a Horn-kormány idején kötötte a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat, elsősorban azzal a céllal, hogy ezzel befektetésre ösztönözze a vállalatokat.
A rendszer keretében bizonyos erőművek az állami tulajdonú MVM-nek értékesítették a megtermelt energiát, a szerződések pedig nyereségességet garantáltak az erőműveknek.
Az Európai Bizottság azonban az uniós jogba ütközőnek minősítette a megállapodásokat, és 2008 nyarán előírta a megszüntetésüket és a már kifizetett támogatások visszafizettetését.
Ezután fogadták el azt a magyar jogszabályt, amely lehetőséget biztosít az erőműveknél ezzel összefüggésben felmerült veszteségek kompenzálására.
Az Európai Unió végrehajtó testülete most arra a következtetésre jutott, hogy a kompenzáció nem haladja meg azt a szükséges mértéket, amely ellentételezi a beruházási költségek megtérülésének elmaradását "az eszközök élettartama során egy ésszerű haszonkulccsal számolva".
A program három kedvezményezettje a Budapesti Erőmű Zrt., a Dunamenti Erőmű Zrt. és a Pannon Hőerőmű Zrt., célja pedig az úgynevezett átállási költségek megtérítése. A kompenzációt egy korábbi bizottsági határozat értelmében az erőművek által visszafizetendő támogatási összegekből vonják le.
A kompenzációval kapcsolatban a bizottság úgy találta, hogy az annak kiszámításához figyelembe vett költségek támogathatók, mivel olyan eszközökbe történő beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációjának eredményeként gazdaságtalanná váltak.
Amint arról a Napi is beszámolt korábban (Napi Gazdaság, 2009. 07. 02.), még 2009 nyarán a Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, az AES-Tisza Erőmű és a Budapesti Erőmű Zrt., valamint a Dunamenti Erőmű Zrt. is keresetet indított az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság (EB) ellen, a brüsszeli szervnek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata miatt.
Az EB ominózus határozatában azt állapította meg, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. és a magyarországi villamosenergia-termelők között kötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító áramvásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak.
