Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államháztartás méretéhez képest meglehetősen szerény bevételei származnak az államnak a koncessziókból: idén e forrásból mindössze 2,1 milliárd forintra tesz szert. A 2010-es év kiugró lehet a 22,6 milliárd forint várakozással, ugyanis szélessávú mobilkoncesszió értékesítésének tervét dédelgetik az illetékesek.
A folyó bevételek közül a legtöbbet a kaszinók fizetik: ám a három működő kaszinó együttes díjbefizetése nem haladja meg az 1,7 milliárd forintot. A kaszinóüzemeltetésből származó koncessziós bevételek akár meg is duplázódhatnának, ha a Bezenyén, illetve Sukorón tervezett óriáskaszinók megépülnének - utóbbi esetében ennek egyre kisebb a valószínűsége.
A koncessziós törvény értelmében közutak építését és üzemeltetését, bányatelkeket, csővezetékek építési és üzemeltetési jogát, szerencsejáték-szervezési jogot, rádiófrekvenciákat lehet koncesszióba adni. A frekvenciahasználati, illetve távközlési koncessziók értékesítése már jobban sikerül, legyen az vezetékestelefon- vagy mobilszolgáltató - ebből a forrásból százmilliárdos nagyságrendű bevétele származott az államnak az elmúlt két évtizedben.
A kereskedelmi televíziók immár második koncessziós ciklusukat töltik, igaz, az ő esetükben még lehetőség volt a frekvenciahasználati jogosultság meghosszabbítására - versenyeztetés nélkül. (Ez a módszer alkotmányellenessége miatt már nem működött a kereskedelmi rádiók esetében.) Az RTL Klub és a TV2 évente 1,8-2 milliárd forint koncessziós díjat fizetett az ORTT-nek - így ez a bevétel meg sem jelenik a költségvetésben -, igaz, a két televízió az utóbbi hónapokban az eredeti koncessziós díj megfizetéséért lobbizott, eddig sikertelenül.
A kereskedelmi rádiók és televíziók által befizetett koncessziós díjak felhasználásáról az ORTT dönt (java részét a közszolgálati médiumok támogatására költik), így a befolyó milliárdok a költségvetést közvetlenül nem érintik.
