Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várhatóan pályázó rádiók közül felszólalt a frekvenciatartományt jelenleg birtokló Danubius és Sláger Rádió, kifejtette érveit a Juventus Rádió, továbbá képviseltette magát a Radiocafé tulajdonosa, az Est Media Group is. A nagy érdeklődést kiváltó eseményen nem csupán a pályázni készülő csatornák, hanem az AmCham és a MAKSZ elnöke is felszólalt.
A tenderfeltételeknek a hazai rádiós piacon jelenlévő és fontos szerepet betöltő külföldi befektetőkre gyakorolt várható negatív hatását emelte ki mindkét országos kereskedelmi rádió. (Mint ismert, a Sláger Rádió tulajdonosa az amerikai székhelyű Emmis Communications, a Danubius tulajdonosi körében pedig nemzetközi alapkezelők és az EBRD is fellelhető.) A Slágert irányító Heal Edina és a Danubius vezérigazgatója, Földes Ádám egyaránt kifogásolta továbbá, hogy a pályázat nem tekinti értékelési szempontnak a két csatorna magyarországi műsorszolgáltatási tapasztalatát. Erre Dr. Hild Ágnes, az ORTT Osztályvezetője azt válaszolta, hogy ez szándékos médiapolitikai döntés miatt nem szerepel a szempontrendszerben és nem jelent előnyt az elbírálásnál.
A meghallgatáson felszólalók egyöntetűen aggályukat fejezték ki, hogy a díjtétel mértéke a rádiók árbevételéhez viszonyítva többszöröse az európai átlagnak. Kígyós Zsuzsa, a Sláger Rádióval kapcsolatban álló Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. igazgatója elmondta, hogy Európában a műsorszolgáltatási díjak - ha vannak egyáltalán - az árbevétel 1-5 százaléka között mozognak, átlagosan pedig 1-2 százalékot tesznek ki, ehhez képest Kígyós szerint rendkívül magas a tervezetben megfogalmazott 10-15 százalékos elvárás, mely végső soron a minőség rovására mehet.
Dr. Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke ezen felül kiemelte, hogy a médiaipar szereplői által fizetett díjak fontos részét képezik a versenykörnyezetnek, egy ország gazdasági klímájának. A tervezetben foglalt feltételek kapcsán elhangzott még kifogásként, hogy azok csak az országos kereskedelmi rádiókra vonatkoznak majd, sem a közszolgálati, sem a kisebb kereskedelmi rádiók nem kényszerülnek ilyen kemény feltételeknek megfelelni, ami versenyelőnyt jelenthet számukra a jövőben.
Simon Zsolt, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége elnöke is kifogásolta a tervezett feltételeket, szerinte ugyanis azok tovább rontják a rádiós piac reklám- és médiaiparban betöltött egyébként is gyengülő helyzetét. A magas műsorszolgáltatási díjat a csatornák ugyanis vagy áthárítják a hirdetőkre, ami a tévékkel szemben tovább drágítja a rádiót, mint médiumot, vagy a műsorok színvonala fog csökkenni.
Az ORTT a magas díj kiszabását azzal indokolta, hogy annak kiszámításához a rádiók utóbbi évekre vonatkozó gazdasági adatait használták fel, és mivel a műsorszolgáltatási jog 7 évre szól - továbbá meghosszabbítható -, így a jelenlegi visszaesés hatásait hosszú távon már nem véli egészen jogos hivatkozási alapnak a médiahatóság. Szerintük a meghatározott licitálási sáv valós eredménymutatók figyelembevételével született, képes biztosítani a pályázási folyamat során a versenyt illetve kizárja az irreális ajánlatokat.
Szóba került a magyar zene arányának kérdése is, mely a felszólaló piaci szereplők szerint nem fejezi ki a közönség igényeit. A testület elnöke, Majtényi László ennek kapcsán újfent kiemelte, hogy a testület számára nagyon fontos a zene aránya, bár a meghallgatás során az is elhangzott, hogy nincs teljesen tisztázva, hogy mi számít magyar zenének és a tender egyéb feltételei között is akadnak nehezen értelmezhető részletek. Majtényi lapunk kérdésére elmondta, a meghallgatáson elhangzott érvek mellett a csatornák által beadott írásos anyagokban is voltak megfontolandó szempontok és személy szerint ő illetve az ORTT is nyitott arra, hogy néhány ponton javítsa a tervezetet. A kiírás végleges változata 1-2 napon belül elkészül és még júniusban elfogadhatja a testület.
