Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fogyasztóvédők azt igyekeznek áttekinteni, hogy a 2008 októbere, azaz a gazdasági válság kezdete óta végrehajtott módosításokat objektív tényezőkkel alá lehet-e támasztani. Mint a honlapjukon közzétett tájékoztatóban leírják, arra is kíváncsiak, hogy a fogyasztók érdekeinek mérlegelése hogyan történt a döntéshozatal során, a magukat felelős vállalatoknak tartó hitelintézetek tettek-e lépéseket az ügyfelekre háruló többletterhek könnyebb elviselhetősége érdekében. Azt is kérik, hogy a megkeresett pénzügyi szervezetek adjanak számot lakáshitelekből származó bevételeik, valamint a nem vagy nem megfelelően fizető adósok számának alakulásáról.
A fogyasztóvédők szerint a lakáshiteles fogyasztók saját lakhatásukat csak akkor veszélyeztetik, ha már képtelenek fizetni, a pénzintézeteket pedig nem korlátozták abban, hogy üzleti kockázatuk terheit az egyik legkiszolgáltatottabb fogyasztói rétegre hárítsák. A szervezet szerint a lakáshitellel foglalkozókat törvény kötelezi arra, hogy a fogyasztók érdekképviseletét ellátó FJSZ-szel együttműködjenek. Arról, hogy a fogyasztói jogérvényesítés hol és milyen mértékben indokolt, a vizsgálat során a birtokukba került információk alapján döntenek majd.
A kezdeményezés jogosságát mindenesetre mintha több tényező is alátámasztaná. Tavaly januárban egy konkrét példa alapján - a ma is elfogadhatónak számító, tehát átlagos nagyságú, igazolt jövedelemmel rendelkező, alacsony hitelhányadot igénylő, kifejezetten jónak számító adósokra - készített törlesztési táblázatot eddig kétszer (Napi, 2008. október 21., 2009. január 27.) hasonlítottuk össze a bankok kalkulátoraiban szereplőkkel.
Az adósokra nehezedő terhek emelkedését egyértelműen indokolhatta a banki forrásköltségek megnövekedése - ide sorolva a devizához jutási nehézségeket, az országkockázati felár megugrását, a magyarországi alapkamat jelentős emelését is. Nyilvánvaló, hogy mindezek nem egyformán hatottak a különböző bankokra, de még így is nehéz elképzelni, hogy a változtatások mértékénél az általunk kimutatott eltéréseket csak a tényleges változások indokolhatták.
Az előző évben a korábban slágerterméknek számító svájcifrank-hiteleknél ugyanis nyolc hónap alatt akad a korábbit szinten tartó ajánlat (Budapest Bank), de 11,3 százalékos emelkedés (ennyit az OTP-nél mértünk) is. Ez év elejére azután durvábbá váltak a változások. Októberhez képest a svájci frankot még a palettáján tartó, ekkorra már igen csekély számú hitelintézet közül többnél is harminc százalékot közelítő növekedést észleltünk.
Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezek a módosítások legalább annyira üzletpolitikai (a bankok ilyen módon igyekeztek korlátozni svájcifrank-kihelyezéseiket), mint piaci okokkal magyarázhatók. A meghökkentően nagy különbségek ezzel együtt legalábbis némi magyarázatra szorulnának.
Most ismét megvizsgáltuk, hogyan alakulnak az ugyanolyan paraméterekkel rendelkező hiteligénylőknek kínált ajánlatok. Tettük ezt a "kegyvesztett" svájci frank helyett az euró- és a forintalapú lakáshiteleknél. A piacon időközben bekövetkezett változásokat (az országkockázati felár és a jegybanki alapkamat is csökkent, javult a devizához jutási lehetőség - az anyabankok segítségének, de az MNB erőfeszítéseinek is betudhatóan) jól mutatja az is, hogy az összehasonlítás a korábbinál nehezebbé vált. Megjelentek ugyanis a különböző akciós ajánlatok, de egy-egy kategórián belül is több választási lehetőséget (például fixált részlet, kezdeti csökkentett teher) biztosítanak a bankok. Mi a normál ajánlatokat próbáltuk összevetni.
Eltérés pedig (lásd táblázatunkat) így is akad szépen. A határozottan jobb körülményeket ugyanis nem minden bank érvényesítette feltételeiben. A legkevésbé transzparens ezen a téren a Budapest Bank (BB), ahol a neten nem tesznek közzé hitelkalkulátort, a hitelvonalon a lakáskölcsönökről nem adnak felvilágosítást, sőt a bankfiókban sincs minden alkalmazott feljogosítva arra, hogy ilyen információt közöljön.
Persze maga az összehasonlítás csak némi jelzést adhat a bankok magatartásáról. Ezek az ajánlatok ugyanis kivétel nélkül az új hitelfelvevőknek szólnak, nekik pedig módjukban áll szabadon választani (bankot és hitelt is). Sokkal többet mondó, hogy a régi adósok terheit hogyan változtatták meg a bankok. Erről pedig eddig nem igazán szerezhettünk pontos információkat. Talán a fogyasztóvédők kezdeményezése segít ezen a helyzeten.
