Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A napenergia-, a biomassza- és a biogáz-felhasználás fejlesztésére, valamint az energiafelhasználás csökkentésére jelentkezett a legtöbb cég és intézmény a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2007 óta elérhető pályázataira. Ezeken keresztül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 4,3 milliárd forint támogatást folyósított, amiből összességében 12,5 milliárd forint beruházás jöhet létre. A pályázatok az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. A 2009-2010-es időszakban is élnek a KEOP energetikai célú pályázatai, amelyeken egymilliótól egymilliárd forintig igényelhető támogatás a különféle, az energiahatékonyságot növelő célokra.
Az elnyerhető támogatás mértéke az egyes kiírásoktól függően a beruházás 10 és 35 százaléka között szóródnak, bizonyos konstrukcióra ugyanakkor az úgynevezett harmadik feles finanszírozást végző szervezetek pályázhatnak. A támogatási célok változatosak: világításkorszerűsítés, fűtés- és technológiai korszerűsítés, elektromos rendszerek korszerűsítése, megújulóenergia-felhasználás arányának növelése, épületek hőtechnikai adottságainak javítása, melegvíz-rendszerek korszerűsítése, a távfűtési rendszerek megújuló energiával történő teljes vagy részleges energiaellátása, megújuló energia alapú hő és villamosenergia-termelés.
Élen a lehívásokban és a bürokráciában
A régióban egyébként Magyarország élen jár a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós források lehívásában; a régió 11 százalékos átlagával szemben Magyarország a forráskeret 25 százalékát kötötte le, és energetikai beruházásaink is előrehaladottabbak, mint a régió legtöbb országában - derül ki a KPMG felméréséből.
Ennek ellenére a pályázatok adminisztratív terheit túlzottnak, a feltételeket pedig igencsak szigorúnak találják a résztvevők. A KEOP energetikai pályázatainak új kiírásai alapvetően egyszerűbbek mint a korábbiak voltak - tájékoztatta a Napit Kiss Gyula, a Rolling Consulting Hungary tanácsadó és pályázatíró cég vezető tanácsadója. A tapasztalataink azonban nem túl jók - tette hozzá. Alapvetően sokakat érdekel ezen pályázati lehetőség, azonban a feltételek megismerése után az érdeklődők nagy része már nem olyan lelkes. A legfőbb probléma nem is a finanszírozással van, hiszen a támogatás aránya a kkv-k esetében jónak mondható; a gondot a bonyolult pályázati rendszer okozza. A pályázat benyújtásához ugyanis olyan dokumentációk szükségesek, amelyek a kisebb cég esetében olyan energiákat kötnek le, amelyekre nincs sem kapacitásuk, sem pénzük - fogalmaz a tanácsadó.
Inkább megoldják maguk
A terveken kívül szükséges energetikai audit, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, kockázatelemzés - sorolja az adminisztratív terheket Kiss Gyula.
Ezeket a pályázatíró cégek át tudják vállalni a cégektől, de mindehhez a pályázóknak adatot kell szolgáltatni, szakembert kell alkalmazni, nem beszélve arról, hogy ezen dokumentációk elkészítéséért a pályázatíró cégnek is fizetni kell. Ezen költségek nagy része a pályázatban elszámolható ugyan, de itt jön a képbe, hogy mindezekhez egy teljes ember kellene a pályázó vállalkozáson belül, aki csak ezzel foglalkozik, ezt pedig nagyon kevesek engedhetik meg maguknak - teszi hozzá. A szakértő szerint a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) pályázatai esetében a kkv-k még a legbonyolultabb, legösszetettebb pályázatok esetében sincsenek ilyen bonyolult eljárásrendhez és előzetes követelményekhez szokva. Ezért aztán azok a kis- és közepes cégek, amelyek olyan speciális területtel foglalkoznak, amelyhez ezen kiírások párosíthatóak, leginkább nem vesznek igénybe segítséget, megoldják maguk. Sok esetben pedig a kisebb ráfordítással pályázható más kiírások mellett döntenek a vállakozások (ROP; Regionális Operatív Programok telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre) amelyeken egyszerűbb keretek között indulhatnak el hasonló cél elérése érdekében - teszi hozzá Kiss.
A válság hatását leginkább az önkormányzatok esetében érzik a tanácsadó cégnél. Egyrészt sokan csalódtak a rendszerben - hiszen nem nyertek olyan célok megvalósítására, amely szakmailag indokolt (például életveszélyessé vált óvoda felújítása) - másrészt sokaknak nincsen forrása arra, hogy fejlesszen, örülnek - legfőképpen a kis települések - ha a kötelező feladataikat el tudják látni és esetleg korábbi nyertes pályázataikat le tudják vezényelni.Bizakodik a minisztériumA szaktárca ugyanakkor optimista. Jelenleg Magyarországon csak 4,7 százalék a megújuló energia részesedése a teljes energiafelhasználásból, azonban ez a politikai elhatározás, a stratégiák, tervek, programok, az anyagi ösztönzők, valamint a technológia és a kutatás-fejlesztés révén jelentősen megnőhet az elkövetkező években. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) megvalósulásával, valamint a KEOP pályázati feltételeinek és rendszerének javulásával pedig a megújuló energiaforrások felhasználását célzó pályázatok száma gyarapodhat számottevően. A ZBR megvalósításával akár több százmilliárd forintot is zöld célokra lehet majd fordítani, míg a KEOP - már nagyrészt lekötött - keretén belül 100 milliárd forint áll rendelkezésre a 2007 és 2013 közötti időszakban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerint. Kérdés, hogy ebből aztán mennyi jut majd el a legjobb helyre, vagyis a cégekhez.
