A Napi Gazdaság cikke
A miniszter hangsúlyozta, hogy a válság kikényszerít különböző kényszerintézkedéseket, de a megtakarítások növelése gazdaságpolitikai érdek. Herczog reményét fejezte ki, hogy kialakítható lesz ezen a téren is optimális megoldás.
A Fidesz alelnöke, Varga Mihály szintén a megtakarítások gyarapításának szükségességéről beszélt, amihez nem megvonás, hanem még további támogatás kellene. Ennek érdekében szerinte nullára kellett volna leszállítani a kamat- és az árfolyamnyereség adóját. Varga lapunk érdeklődésére kilátásba helyezte, hogy a Fidesz a nyugdíjpénztári és életbiztosítási adókedvezményeket kiszélesíti majd.
A kormányváltás azonban más lényegi változást is hozhat. Azt ugyanis cáfolta a politikus, hogy a magán-nyugdíjkasszák "visszaállamosítására" készülnének (erről a jobboldali sajtóban rendre jelentek meg anyagok), de azt nem titkolta, hogy miután a magánkasszákban gyűjtött vagyonnal az unió nem engedi a hiány csökkentését, valamit mindenképpen lépni kell. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a Fidesz (a korábbi kormányzásakor már végrehajtott módon) csökkenti majd a magánkasszákba folyó pénz arányát - az állami nyugdíjrendszer javára.
Varga szerint probléma az is, hogy a magyar kasszák befektetéseikkel külföldi cégeket segítenek, ahelyett hogy a magyar tőzsdét erősítenék. A nyugdíj-előtakarékossági számláról az alelnök továbbra is azt gondolja, hogy helyes volt ennek a konstrukciónak az elfogadása, de a szabályokat felül kellene vizsgálni.
A nyugdíjrendszer átalakítási lehetőségeivel kapcsolatban az előadók a különböző modellek (például alap- és munkanyugdíj, az állami és a magán "láb" együttélése) közötti választást taglalták. Abban teljes volt az egyetértés, hogy jelenleg túl korai ilyen paradigmaváltást elhatározni.
Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója és Varga Mihály is azt tartaná szerencsésnek, ha egy úgynevezett pontrendszer alapján mindenki annak megfelelő nagyságú nyugdíjra számíthatna, mint amennyit az évek során befizetett. Barát azonban némiképp árnyalta ezt az elképzelést, amikor kifejtette: bármilyen rendszert alakítanak is ki, azt, hogy kinek mennyi lesz évtizedek múlva a nyugdíja, felelősen biztosan nem lehet megmondani. Márcsak azért sem, mert az időközbeni adóváltozásokkal nem lehet kalkulálni.
A főigazgató szerint hiba volt meghirdetni a nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítására vonatkozó - mint kifejtette, igencsak féloldalasra sikeredett - szabályozását. A miniszter előadásában részletesen ismertette, hogy a költségvetés szempontjából mit jelentenek a már elhatározott változtatások. Például a korhatár emelése 2025-re a GDP egyszázalékos megtakarítását jelenti.
