Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi év vízválasztó volt a pénzügyi piacok életében, ugyanis addig szinte mindent el lehetett adni, azóta viszont nincsenek vevők - mondta Simonyi Tamás, a KPMG közép-kelet-európai pénzintézeti tranzakciókért felelos igazgatója a KPMG és a BME Akadémia Világgazdaság által szervezett konferenciáján
Ez különösen Kelet-Európában volt igaz, Kelet felé haladva a növekedési potenciál hihetetlen magasságokba szökött, így a nyugati bankok gyakorlatilag a teljes piacot felvásárolták - ma már csak 3 komolyabb rezidens pénzintézet működik a régióban.
Az utóbbi másfél évben Nyugat-Európában jelentős összeolvadások és felvásárlások voltak, és ez a trend némileg folytatódhat is, elsősorban azon bankok vezetésével, amelyekben az államnak nincs tulajdona, tokehelyzetük pedig elég jó - fogalmazott Simonyi.
Mindemellett még számos bank bedőlésére lehet számítani, ami újabb egyesüléseket alapozhat meg a KPMG szakértője szerint. A magyar piacon ugyan nem várható komoly mozgás, de a takarékoknál még további koncentráció jöhet. A bankokat illetoen a kivonulás gondolatával játszók jó célpontot jelenthetnek a felvásásrlásokhoz, persze, csak ha lennének vásárlók - tette hozzá.
Nem viszik a tőkét
Súlyos tévedés azt gondolni, hogy a nyugati bankok kiviszik a tőkét a keleti országokból - mondta el Surányi György, a Intesa Sanpaolo közép-kelet-európai regionális vezetője, a jegybank korábbi elnöke. Az itt befektető komoly szereplők mind hosszú távra terveznek a térségben, ezért például az Intesa Sanpaolo az elmúlt 12 évben egy eurócent nyereséget sem vitt ki az országból - tette hozzá.
Tavaly nyár, de főleg a Lehman-csod óta hisztérikus hangok a devizahitelezés kapcsán, de a kockázatok egy kis nyitott gazdaságban nem nagyobbak, mint a helyi devizában való hitelezés kamatkockázatai - itthon ugyanis ma gyakorlatilag nincsenek hazai forrású közép- és hosszútávú hitelforrások - mondta Surányi.
Az MNB korábbi vezetoje szerint nem a devizahitelezést, hanem a hitelezést magát kellett volna lassítani, mert így valószínűleg hosszú távon fenntarthatatlan nyomás nehezedett a fiskális körülményekre. Persze, a gyors hitelnövekedés mögött a lakosság alacsony eladósodottsága is áll: a régiós átlag a nyugati felét sem éri el.
Probléma, hogy a vállalati hiteleknek csak kétharmada származik a rendszer szempontjából stratégiai fontosságú bankoktól, a többi kivonult, pozícióját föladó pénzintézettől származik - ez a hitelkínálati hiány, szűkület külön sokkot akoz a gazdaságnak, ami aztán a pénzügyi rendszerre is visszahat - mondta Surányi.
A bankok saját céljai gyakran konfliktusban állnak a gazdasági növekedés érdekével, például a betéti arány növelése, a forinthitelezés felé való eltolódás egy forintforrás-szegény környezetben - mindez megszorító hatással bír a nemzetgazdaságra - mondta el Surányi György.
Még hátravan a csődullám tetőzése
A negatív következmények között a kkv-k cőodhullámát is meg kell említeni, ami Erdei Tamás, az MKB Bank vezérigazgatója szerint még nem is érte el tetőfokát. Ezért egy szelektív bázist is létrehoztak a nehézségekkel küzdo vállalkozások számára.
A probléma annak ellenére áll fönn, hogy nálunk soha nem volt amerikai típusú kiáramlás, de például ingatlanbuborék sem alakult ki - tette hozzá. Az MKB vezetoje szerint a gazdaság valószínűleg soha nem tér már vissza a válság előtti hitelbőséghez.
