Állami segítségben részesült az OTP Bank és az FHB. A pénzintézetek által igényelt, a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételekkel folyósított kölcsön célja a devizahitelezés újraindítása a hazai bankpiacon, illetve a pénzintézetek hitelállományának konszolidálása. Az elemzők ugyan pozitívan értékelik a bejelentést, ám továbbra sem egyértelmű, vajon a kormány elképzelése, miszerint a pénz a lakosság és a vállalkozások hitelhez jutását hivatott könnyíteni megvalósulhat-e.
A szerdai tőzsdezárást követően jelentették be, hogy az OTP 400 milliárd forint (1,4 milliárd eurónyi), az FHB pedig 120 milliárd forint (400 millió eurónyi) euróban, fontban, jenben és dollárban denominált hitelt kap az államtól az IMF-EU hitelkeret terhére. A tavaly év végén ismertetett, eredeti elképzelésekhez képest jócskán módosított bankmentő-törvényt megkerülve folyósított, két részletben lehívható kölcsönt a pénzintézeteknek 2012 novemberéig kell visszafizetniük - a megállapodás szerint nyolc negyedév alatt, egyenlő részletekben.
A pénzintézetek devizahitel-állományának rendbe tételét segítő forráshoz a piaci viszonyoknál kedvezőbb feltételek mellett jutottak hozzá a bankok. A hivatalos közlemény szerint az állam a kamatokat az irányadó ráta felett 245-250 bázisponttal állapította meg.
A CashLine szerint a hitelkamatok a piaci kondícióknál 200-300 bázisponttal alacsonyabbak ugyan, a KBC azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az OTP és az FHB még így is drágábban jutott hozzá a bankmentő-csomaghoz, mint osztrák szektortársaik (az Erstének juttatott 1 milliárd euró kamatait például az EU-Libor felett 65 bázisponttal határozta meg az osztrák állam).
Devizahitel? Ugyan már
A Concorde szerint az állami beavatkozással megszűnnek az esetleges likviditási problémák a bankoknál, és a jövőre nézve is bíztató lehet, hogy a most beígért források felett további 2 milliárd eurót különítettek el az IMF-keretből a magyar bankmentésre. A hitelért cserébe az OTP hitelállománya emelését, az FHB a szinten tartását vállalta.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a pénzzel nem a bankokat segítik, hanem a lakosság és a vállalkozások hitelhez jutását akarják könnyíteni, bár számszerűsített irányelveket nem fektetett le a kihelyezés mértékével kapcsolatban.
A CashLine felhívja a figyelmet az OTP Bank közleményében is olvasható megjegyzése, miszerint a bank elkötelezte magát amellett, hogy a többletforrásokat elsősorban a hazai vállalati ügyfeleknek helyezi ki (a megállapodás alapján a teljes hitelkeret felét a vállalati finanszírozás bővítésére használja fel a pénzintézet). Szerintük azonban a banknak egyáltalán nem érdeke a teljes összeg kihelyezése, hiszen az OTP viseli a hitelek kockázatát és az OTP mérlegében kell figyelembe venni a tőkemegfelelési követelményeket (azaz a hitelkihelyezésekkel párhuzamosan a saját tőke állományát is növelnie kellene a pénzintézetnek ahhoz, hogy a Tier 1-es mutatója a jelenlegi szintek közelében maradhasson, jelenleg azonban erre csak az EBRD-vel való esetleges megegyezés nyújthat lehetőséget - a szerk.). Ráadásul, teszik hozzá a szakértők, az sem garantált, hogy a lakosság részéről igény mutatkozna a devizában denominált hitelekre a forint jelenlegi kedvezőtlen megítélése mellett.
Az FHB közleménye szerint a bank nagyobb részt "benyelheti" a neki nyújtott támogatást, abból - jelenlegi hitelállományának szinten tartása mellett - mindössze 10 milliárd forint értékű jelzáloglevél-kibocsátásra adott ígéretet.
De mi lesz az OTP-vel?
Mindenféleképpen pozitív hír, hogy a magyar államtól pluszforráshoz jut az OTP és FHB - mondta el a Napi Online-nak Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. A szakértő többekkel összhangban úgy látja, hogy ebből direkt és indirekt módon is profitálhat az OTP.
A CashLine számításai szerint ha az OTP a teljes összeget kihelyezi, akkor a bank optimális esetben éves szinten 8-10 milliárd forintos profittal gazdagodhat - ez az éves profitterv 5-6 százaléka. Bár a hitelkihelyezés kockázatait a megállapodás alapján a bankok futják, azért biztos lesz rajta profitjuk is, még ha az OTP vezérigazgató-helyettese Urbán László, azt is mondta, hogy nem igazán fognak ezen eredményt elérni - tette hozzá a Raiffeisen elemzője.
A Raiffeisen stratégája a szerdai bejelentés ellenére továbbra is profitrealizálást ajánl azoknak akiknek ezen a szinten nyereségük van, ugyanis szerintük hiába jó a hír, ha fordul a világban a hangulat az OTP árfolyam is eshet. Amennyiben azonban kitart 2300 vagy 2500 forintos szint is elérhető lehet.
A CashLine-nál sem számítanak a hír kapcsán árfolyam-robbanásra, mondván, a szintén kulcsfontosságú tőkehelyzetre vonatkozóan a kormányzati hitel nem jelent megoldást. Ugyanakkor az EBRD-től jöhet még újabb forrás bevonása, hiszen valószínűleg nem véletlenül tart az OTP 10 százaléknyi sajátrészvényt - tette hozzá a Raiffeisen szakértője. Nagy kérdés azonban, hogy ez a hír mikor jön ki, és milyen hangulatban lesz akkor a világ.
A Concorde szerint a bejelentés mindenképp alkalmas lehet arra, hogy a jelenlegi részvény-árfolyamot megtámassza, hiszen a kormányzati hitel (valamint a piacok által már részben beárazott EBRD-megegyezés) révén a brókercég becslései szerint az OTP megduplázza - azaz 2,7 milliárd euróra növeli - a likviditási pozícióját (több, mint 700 millió eurónyi kötelezettsége jár le idén a banknak), és jelentősen javítja a kompetitív helyzetét is. A hitelkeret az OTP magyar hitelkitettségének 10 százalékát jelenti.
