Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az éves országos adat stagnáló lakásépítést jelez, e mögött azonban jelentős területi eltérések és évközi hullámzások mutathatók ki - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteken kiadott jelentéséből.
Budapesten és a nagyvárosokban a kiadott új engedélyek száma ebben az évben is jelentősen nőtt, a többi városban pedig a használatba vett lakások száma volt 14 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A községekben viszont több mint 10 százalékkal esett vissza a lakásépítés, mind az engedélyeket, mind a befejezett építkezéseket tekintve. Az adatok az év első három negyedévében erősen hullámoztak, az utolsó negyedévben a befejezett építkezések száma 1 százalékkal, az új engedélyeké novemberben és decemberben 10 százalékkal csökkent.
2008-ban az új lakások több mint felét természetes személyek építtették, többnyire saját használatra, 47 százalékát pedig vállalkozások, zömmel értékesítésre. 122 önkormányzati lakás épült, a legkevesebb 1995 óta. Míg az eladásra épített lakások száma 3 százalékkal visszaesett, kissé nőtt a bérlakásoké; a vállalkozások és a magánszemélyek bérlakásaival együtt több mint 300 új lakás készült ilyen céllal.
Az építési formák között a lakóparki építkezés visszaszorult, új lakóépületekben a legtöbb lakás családi házban épült. Emelkedett a nagyobb lakások aránya, az új lakások átlagos alapterülete 90 m2 lett, 3 év óta a legnagyobb. Folytatódott a lakásépítés kivitelezői hátterének szerkezeti átalakulása; az új lakások több mint háromnegyed része építőipari kivitelezéssel készült, a lakossági házilagos kivitelezés már az egyötödös arányt sem éri el.
A lakásépítés továbbra is a közép-magyarországi régióra koncentrálódik. Pest megyében egyötöddel több új lakást vettek használatba, mint egy évvel ezelőtt, Budapesten 9 százalékkal nőtt a kiadott új engedélyek száma. Így az országos lakásépítés fele történik - akár az új engedélyeket, akár a befejezett lakásokat tekintve - a közép-magyarországi régióban.
A használatba vett lakások száma a Dél-Alföld minden megyéjében emelkedett, régiós átlagban 12 százalékkal, és szintén egyöntetűen alakult a Dél-Dunántúlon, itt azonban visszaesett, 19 százalékkal. Az új lakásra kiadott építési engedélyek országos átlagban 1 százalékkal csökkentek, miközben a Közép-Dunántúlon 40 százalékos növekedés, az Észak-Alföldön pedig 22 százalékos visszaesés következett be. Az Alföld valamennyi megyéjében kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2007-ben.
A befejezett üdülőépítések száma már harmadik éve csökken, ugyanakkor az építési szándék mérsékelten emelkedik. 2008-ban 710 üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben volt. Az üdülők átlagosan 77 m2-es alapterülettel épültek. Az előző évihez képest 4 százalékkal több, 1340 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ám a beépítendő 91 ezer m2 terület 21 százalékkal kisebb, mint a 2007-ben kiadott építési engedélyek alapján volt.
Több mint 3700 lakás szűnt meg, 9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnt lakások átlagos nagysága 70 m2 volt. Településrendezés miatt feleannyi, új lakás építése miatt 15 százalékkal kevesebb lakás szűnt meg, mint 2007-ben. A megszűnés leggyakoribb oka - 47 százalékban - az avulás volt.
A kiadott új építési engedélyek alapján a lakóépületek beépítésre szánt területe az előző évhez képest nem változott, több mint 4 millió m2, míg a nem lakóépületekben tervezett több mint 4,5 millió m2 beépítése 41 százalékos növekedést jelent. A lakóépületeknél a tervezett egylakásos épületek aránya csökkent. Míg az előző évi tervek alapján a beépítendő terület több mint felét egylakásos épületben szándékoztak megvalósítani, 2008-ban már 45, illetve 42 százalék az egylakásos, illetve a 3 és több lakásos lakóépületek területének aránya.
A nem lakóépületek kategóriájában az átlagot meghaladó növekedés a szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületek (111 százalék), a mezőgazdasági (91 százalék), valamint a hivatali épületek (65 százalék) esetében történt. Az oktatási, egészségügyi, kulturális célt szolgáló épületeket illetően a beépítésre szánt terület nagysága alatta marad az előző évinek.
