Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke.
Októberben 686,7 milliárd forinttal "hízott" a devizahitelek állománya átértékelődés miatt az előző havi értékhez képest. A drasztikusan tovább erősödő devizák miatt januárban ennél is nagyobb lehet majd a megugrás. 2008. decemberében egyébként a magánszemélyek 47,8 milliárd forint devizahitelt vettek újonnan fel, az adatok szerint a lakosság hitelfelvételi és a bankok hitelnyújtási kedve mintha újra élénkülni kezdett volna.
Decemberben svájcifrank-alapú kölcsönre 46,3 milliárd, euróalapúra pedig 47,8 milliárd összegben szerződtek. Akkor az MNB-árfolyamok szerint a svájci frank átlagosan 171,5 forintba, az euró pedig mintegy 264 forintba került. Pénteken viszont a svájci frank árfolyama átlépte a 200 forintot, az euró pedig a kritikusnak tartott 300 forintot ostromolta.
Számításaink szerint így a devizahitelre szerződöttek terhe akár 14 milliárd forinttal is emelkedhetett. A teljes állománynál nyár végétől (az MNB ekkor közölte először az átértékelődés havi összegét) január végéig 1500 milliárd forintra is rúghat az a plusz, amit az adósoknak a gyengülő forint miatt kell megfizetniük. Ez pedig az induló állományt majd felével is növelhette. A végleges adatok nem lesznek ennyire kedvezőtlenek, hiszen az adósok nem mind a leggyengébb árfolyamon vették fel kölcsönüket, de a jelenség miatt aggodni már lehet.
Néhány bank korábban a 300-330 forintos euróárfolyamot tartotta olyan kritikus szintnek, amelynél az adósoknál akár tömeges bedőlés is bekövetkezhet. Persze ez a vészforgatókönyv emelkedő devizakamatokkal is kalkulált. Arra ugyanis senki sem számított, hogy a forint csökkenő kamatkörnyezetben veszít ekkorát értékéből. Banki szempontból a jelzáloghitelek mögötti fedezet óhatatlanul bekövetkező értékvesztése miatt depressziós ingatlanpiac mellett a törlesztési terhek ilyen nagyságrendű növekedése azoknak az ügyfeleknek a fizetőképességét is megkérdőjelezheti, akik még nem is estek jelentősebb fizetési késedelembe. (Meg nem erősített piaci hírek szerint éppen a növekvő céltartalékolási igény miatt kényszerül az MKB tulajdonosa 5 százalékos tőkeemelésre a banknál.)
A pénzügyi felügyelet már korábban is elképzelhetőnek tartotta, hogy a banki portfóliókban a kockázatos elemek aránya megkétszereződik. A jelenlegi helyzetben ennél kedvezőtlenebb fejlemények is bekövetkezhetnek, bár a bankok - mint arra a lapunk körkérdésére adott válaszokból is következtethetünk - ügyfeleik bizalmának megtartása érdekében ezt alighanem tagadják, amíg csak lehet.
