Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A biztosítók a vállalkozási vagyonbiztosításokon belül vállalnak üzemszünet-biztosítást is. Ilyenkor azokat a károkat térítik meg, amelyek a termelőüzem kényszerű leállása kapcsán keletkeztek (elmaradt haszon, újraindítás költségei, stb.). A Napi Online-nak nyilatkozó biztosítási szakértők szerint ugyanakkor a gázkorlátozás miatti leállás miatt nem lehet igénybe venni ezt a biztosítási védelmet. Az üzemszünet biztosítás ugyanis mindig dologi kárhoz, az abból eredő kieséshez kapcsolódik. A gázkorlátozás azonban olyan gazdasági, üzleti kockázat, amelyről a gyár üzemeltetőjének előzetesen tudomása van (tisztában van azzal, hogy korlátozás esetén lekapcsolják a rendszerről), vagyis nem véletlen, váratlan esemény akadályozza meg a termelést.
A Napinak nyilatkozó szakemberek ugyanakkor megjegyezték, hogy ennek ellenére a mostani gázkorlátozás kapcsán sor kerülhet üzemszüneti kártérítésre. Ha ugyanis egy-egy gép amiatt megy tönkre, hogy csökken a gáz nyomása, romlik a minősége (erre volt példa), vagy éppen drasztikusan esik a fűtőérték a dologi kár már kézzelfogható - erre térít a vagyonbiztosítás. Ha pedig a kieső gép miatt a cég kénytelen leállítani a termelést, az üzemszüneti biztosítás igénylésének is van létalapja. A feltétel minden esetben az, hogy a kárt ne szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból okozzák. A biztosítói logikát ismerők szerint persze ez utóbbi tételbe belekapaszkodhatnak biztosítók, mondván: a jelen körülmények között várható volt a gáznyomás csökkenése, vagyis az ügyfél gondatlanságot követett el, hogy nem tette meg a szükséges óvintézkedéseket.
Érdekes kérdés az is, hogy a kártérítést fizető biztosító kitől követelheti az ügyfelének ilyenkor kifizetett biztosítási összeg megtérítését? A gázszolgáltató vagy épp a tranzitot végző, a rendszerbe rossz paraméterekkel rendelkező, vagy éppen kétes minőségű gázt betápláló cég-e a felelős.
