Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai biztosítók zöme nem tartja szükségesnek egy ilyen alap létrehozását. Filvig István, a Signal Biztosító vezérigazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének soros elnöke szerint amennyiben a PSZÁF összesített adataiból és követelményeiből ez megítélhető, stabil a hazai biztosítási rendszer és megfelelő a tartalékok aránya. Ugyan Tibor, a Groupama Biztosító ügyvezető igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a stabilitás érdekében a biztosítóknak törvényben meghatározott feltételeknek kell megfelelniük, amelyek teljesülését a megfelelő szervek ellenőrzik.
Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója szerint a tartalékok szintjén stabil a magyar biztosítási rendszer, ezért a jelenlegi szolvenciaszabályok és felügyeleti előírások betartása esetén kizárt, hogy fizetésképtelenségi problémája legyen egy biztosítónak. Ám - tette hozzá - ha a tulajdonosoknál van probléma, akár a magyar leányvállalat is bajba kerülhet, de általában a tulajdonosok tőkeereje elég nagy ahhoz, hogy a magyar leányvállalat stabil maradjon. A jelenlegi előírások betartása mellett nem lát kockázatot Filvig István sem, ám azt elismeri, hogy az amerikai bankok, illetve az AIG bedőlése új helyzetet teremtett. Még akkor is, ha - miként a Groupama ügyvezető igazgatója is utalt rá - az AIG csőd közeli helyzetét nem a biztosítási tevékenységének üzleti eredménye okozta. Az amerikai biztosító hitelkockázati biztosításokban rendelkezett nagy kitettséggel (ami nem azonos a hitelfedezeti biztosítással).
Kovács Zsolt, az ING Biztosító vezérigazgató-helyettese mindehhez azt tette hozzá, hogy az életbiztosítók tartalékhelyzete Magyarországon nem kis részben azért is stabil és kielégítő, mert - a folyamatos felügyeleti és a független könyvvizsgálati kontrollon túl - az itthoni garantált termékek (hagyományos és garantált unit linked) mögött nem állnak spekulatív eszközök, amelyeket komolyan tudna érinteni egy likviditási válság.Az ING vezérigazgató-helyettese szerint persze a pénzügyi piacok és termékek komplexitásának folyamatos növekedése magában hordozza, hogy a fejlődésnek lehetnek előre láthatatlan vadhajtásai. Ebből a szempontból Kovács Zsolt szerint akár előnyt is kovácsolhatunk abból, hogy bár a rendszerváltás óta sokat és gyorsan fejlődtünk, a legkockázatosabb eszközök és szolgáltatások importja még késésben van. Ezért a felügyelet, a könyvvizsgálók és az aktuáriusok fel tudnak készülni az új innovációkra és azok hatásaira.
Egy garanciaalap létrehozása Kovács szerint a hazardírozásra ösztönöz és a prudens szereplőkkel fizettetné meg a felelőtlen magatartást. Filvig István a hazai tapasztalatok alapján talán joggal óv attól, hogy ha létrehoznának is egy ilyen alapot, akkor is szigorú feltételek mellett kezdhetné meg működését. Ne akkor jöjjön létre például, amikor már bedőlt valamelyik biztosító és akkor kelljen az összes tartozását kifizetni. Filvig szerint nyilvánvaló, hogy egy jelentősebb csőd esetén az alap sem tudná az összes károsultat kárpótolni.
Új elemet csempész a vitába Mátyás-Kollár Gabriella, az Aegon életbiztosítási és kockázatelbírálási igazgatója. Szerinte bár a szolvenciakritériumok kellően szigorúak, egy ilyen alap létrehozásának leginkább az ügyfelek számára lehetne bizalomnövelő hatása.
Kovács Zsolt szerint garanciaalap létrehozásának legfeljebb önkéntes alapon lenne értelme. Ez esetben a szereplők maguk állapítanák meg, hogy kit vesznek be a klubba, ami akár jelzésértékű lehetne a felügyelet számára is. Szabályozni legfeljebb azt kéne, hogy a garancialaphoz való tartozást milyen módon lehessen hirdetni.
Magának az alapnak a létrehozását egyedül talán Tóth Sándor, a Közlekedési Biztosító Egyesület értékesítési igazgatója tartja kívánatosnak, sőt, a Köbe szerint a jelenlegi tűzvédelmi hozzájárulás átalakításával és tartalommal megtöltésével megoldható lenne egy ilyen alap létrehozatala és működtetése.
