Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Udvardi Botond vezérigazgatót és Papp Katalin igazgatósági tagot a hazai piac helyzetéről és a cég terveiről kérdeztük.
- Mennyire fontos ma Magyarországon a közraktározás?
Papp Katalin: Hazánkban elsődlegesen a mezőgazdaság készletfinanszírozásában lát el kulcsszerepet a közraktározás. A közraktározás lehet saját telepi és művi, amikor nem a közraktár által üzemeltetett tárolóban vesszük közraktárra az árut. Külföldön a "public warehousing" szinte mindig az előbbit jelenti, nálunk viszont a közraktározás 97 százaléka művi. Ez ugyanis sokkal költséghatékonyabb megoldás, mint a közraktár saját telepére való beszállítás. Vagyis nagyon fontos szolgáltatásról van szó, mely tavaly mintegy 320 milliárd forint áruértéket érintett.
- Régóta működő rendszerről van szó. Miért volt szükség egy újabb szereplő megjelenésére?
Papp Katalin: A közraktározás a bizalomról szól, hiszen a szolgáltató beépül a finanszírozó és az árutulajdonos közé. Az utóbbi években sajnos megingott ez a bizalom a közraktározókban. Többen "kicsit rugalmasan értelmezték" az előírásokat. Ennek hatására sokan a saját telepi közraktározásban látták a megoldást, mi viszont a művit igyekszünk jobbá tenni.
Udvardi Botond: Olykor előfordult lopás, sikkasztás is. Ugyan ez csak a tárolt mennyiség kevesebb mint egy százalékát jelentette, na de 320 milliárdnál ennyi is sok. Ez néhány bankot rosszul érintett, amihez még hozzájött a gabona árának csökkenése és ugye a hitelválság is.
- Hogyan tudja egy új szereplő helyreállítani a bizalmat?
Udvardi Botond: Az alapokon kellett változtatnunk. A tulajdonosi kör és a menedzsment már magában egyfajta garanciát jelent a bankok, a biztosítók és az ügyfelek felé, de természetesen azért meg kellett győznünk őket, hogy itt más hozzáállásról van szó.
- Mi a helyzet például a biztonsággal?
Udvardi Botond: Művi közraktározásnál a telephelyek száma több száz lehet, amelyet rendszeres helyszíni ellenőrzéssel csak hetente-kéthetente tudunk megnézni. Nagyon fontos tehát a biztonság. Olyan minősítési rendszert dolgoztunk ki, amely a tárolótér és az áru adottságaitól függően biztosítja az áru felügyeletét. Ezen a területen nincs igazán jó védelmi megoldás, sem az infrakamerák, sem a hagyományos érzékelők nem alkalmazhatók. Saját fejlesztőmérnökkel kellett készíttetnünk egy olyan berendezést, amely megfelel az elvárásainknak. Azt kértük, hogy az eszköz költsége olyan legyen, amely még jól beépíthető a közraktári díjba, ne kelljen szakember a telepítéséhez, és ne tárolót vagy területet, hanem közvetlenül az árut védje.
Papp Katalin: Egy olyan adapterről, illetve a gabonába szúrható eszközről van szó, amely a halom erőteljesebb mozdulását jelzi és azonnal riaszt a központban. Onnantól számítva egy-másfél óra alatt a helyszínen vagyunk. Ennyi idő alatt nem lehet komoly tételt elvinni, ráadásul ez az időtartam folyamatosan csökkenni fog, ahogy országos hálózatunk fokozatosan kiépül. A közelmúltban nyolc kereskedelmi banknak, a Közraktári Felügyeletnek és a biztosítónknak tartottunk bemutatót; mindenki kedvezően fogadta a fejlesztést, csakúgy, mint a gabonakereskedők. Természetesen darabos árura és silós tárolásra is készült eszköz.
- Az ügyfeleknél mi az, ami a közraktározás mellett szól?
Udvardi Botond: Miközben a szigorúan betartott szabályokkal és a védelemmel igyekszünk helyreállítani a bankok bizalmát, a partnereinket a lehető legrugalmasabban szolgáljuk ki. Törekszünk arra, hogy a közraktár ne akadályozza szükségtelenül a bérelt telephelyek tulajdonosait a normál üzletmenetükben és napi munkavégzésükben. Ha valahol közraktározási igény merül fel, mi már másnap közraktárra vesszük a készletet, és ha megkapjuk a szükséges papírokat, két napra rá már adjuk is a közraktári jegyet.
- Hogyan látják a jövőt?
Udvardi Botond: Bízunk abban, hogy sikerül partnereink bizalmát megnyerni, ami minden szereplő részére kézzelfogható eredményekben mutatkozhat meg.
