A Napi Gazdaság cikke
Annak érdekében, hogy a villamosenergia-árakat megpróbáljuk elfogadható szinten tartani, valamint csökkentsük importfüggőségünket, a szén (lignit) részarányát az energiamixben 20 százalék körül célszerű tartani - mondta a Napinak Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke. A Mátra- és Bükkalján meglévő mintegy 1 milliárd tonnás lignitvagyon az ország egyetlen olyan hosszú távon is gazdaságosan kitermelhető energetikai nyersanyaga, amely egy 1000 megawattos ligniterőművet alapul véve 120 évre elegendő (ma az erőmű négy blokkja összesen 836 megawatt beépített teljesítményű). Erre a szénvagyonra alapozva tervezik megépíteni az MVM-mel közösen azt az új, 400 megawatt kapacitású és rendkívül korszerű lignittüzelésű blokkot, amely 2015-ben kapcsolódhat rá a hazai hálózatra. A projekt mintegy 850 millió eurós beruházást jelent.
Az EU formálódó energiapolitikája is jelentős előrelépést hozhat ásványi energiabázisunk felértékelődésében - jelezte Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára. Mint mondta: még mindig jelentős szénvagyonnal rendelkezünk, amely hosszú távon megfelelő alapja lehet a villamosenergia-termelésnek. A leghatékonyabban a Mátrai Erőmű bányatelkeiben jelenleg is művelésben lévő lignitvagyon hasznosítható, de kiaknázzák az egyetlen még működő magyarországi mélyműveléses barnaszénbánya, a Vértesi Erőmű Zrt. márkushegyi bányájának szénvagyonát is. A jövő szempontjából fontos szerep juthat a "szűz" területeknek is, így a komjáti, illetve Torony térségi lignitvagyonnak (bár ezek kitermelése egyelőre nagy ellenállásba ütközik).
Márkushegyen ma évi 1,2 millió tonna szenet bányásznak, ezt az oroszlányi erőmű négy kazánjában égetik el, emellett az egyes és kettes kazánban kialakított úgynevezett fluidágyban megújuló energiahordozókat is eltüzelnek (faapríték, szalma, kínai nád és egyéb anyagok, a tüzelőhő 30 százalékáig). Mint Haverda Tamás bányászati igazgató elmondta: a ma ismert ásványvagyon a jelenlegi kitermelési mennyiség mellett 2018-ig elegendő, de már megkezdődtek azok a részleges kutatások, amelyek a környék további szénvagyonának felmérését célozzák. A mélyművelésű bányászat drágább, mint a külfejtésű lignit kitermelése, de a mai és főleg a jövőben várható energiahordozó-árakat vizsgálva egyre inkább ismét gazdaságossá válik a széntüzelésű villamosenergia-termelés.
A Mecsekben kecsegtető lehetőség a Máza-Dél elnevezésű területen található mintegy 187 millió tonnás feketeszénvagyon, amelyben jelentős mennyiségű - az előkutatások szerint 30-50 milliárd köbméter - szénhez kötött metángáz is hasznosítható. A kitermelésre itt többféle koncepció látott napvilágot. A hagyományos mélyműveléses szénbányászat és a gázlecsapolási technológiák mellett elképzelhető a föld alatti szénelgázosítás is.
Borsodban a közel 53 millió tonnás vagyonnal rendelkező dubicsányi barnaszénmező termelésbe vonása is megfontolandó. A szénvagyon környezetbarát hasznosítása a "tiszta szén" stratégiára alapozó, uniós szinten 16 erőműből álló projekt megvalósításával is elősegíthető; ezekből néhány már megépült Németországban, és azt szeretnénk elérni, hogy a Mátrai Erőmű fejlesztése is bekerüljön ezek közé. Ennek segítségével Európa-szerte előtérbe kerülhet ismét a szénfelhasználás növelése; ebből az energiahordozóból a jelenlegi felmérések szerint világszerte legalább 200 évre elegendő készletekkel rendelkezünk - mondta Zoltay Ákos.
