Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az, hogy a jövőben egyszerűbben, kedvezőbb feltételek mellett jutunk-e hitelhez, alapvetően néhány dologtól függ: a verseny és a növekedési elvárások a könnyítés, a lakosság romló helyzetével és a kockázatok emelkedésével kapcsolatos várakozások a szigorítás irányába hatnak.
A hitelek iránti kereslet a negatív várakozások ellenére összességében újra növekedett 2006 második felében, a deviza alapú konstrukciók változatlan népszerűsége mellett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank tanulmányából. A jegybank által a hitelintézetek megkérdezésével elkészített felmérés szerint a következő félév megítélésénél a megszorító intézkedések bizonytalan hatásait hangsúlyozták ki újra a hitelpiac szereplői.
Lakáshitelek - inkább enyhítés
2006 második félévében a lakáshitel-piacon a korábbi időszakokhoz képest a szereplők magatartása kissé higgadtabb lett, egyrészt amiatt, hogy a hitelezési hajlandóság az előző félévek során már szinte minden bank esetében elérte a maximumát, másrészt egyfajta kivárás is észlelhető a szereplők oldaláról a kormányzati intézkedéscsomag háztartásokra gyakorolt bizonytalan jövőbeli hatásaira tekintettel.
A tanulmány készítői szerint a hitelképességi standardokban összességében minimális szigorításra került sor, a hitelezési feltételeken azonban - az erős verseny és a bankok stratégiai céljából fakadó növekedéskényszer miatt - tovább enyhítettek a szereplők. Előbbi a jövedelemvizsgálat erősítését, a biztosítékként elfogadható ingatlanok körének szűkítését, illetve bizonyos típusú ingatlanok alaposabb megvizsgálását jelentette. Három bank a megkövetelt minimális önrész nagyságát és ezzel párhuzamosan a hitel/hitelbiztosítéki arányt srófolta feljebb. A szigorítások hátterében a lakosság jövedelmi helyzetére vonatkozó kedvezőtlen kilátások, valamint egy bank szerint az ingatlan-árbuborék kialakulásának növekvő veszélye jelent meg valamelyest befolyásoló tényezőként.
Akciós kamatok, csak részben áthárított terhek
A hitelfelvevők számára ugyanakkor kedvezett, hogy a devizaforrások költségének növekedését a bankok többsége továbbra is csak részben hárította át az ügyfelekre, illetve akciók keretében az első kamatperiódus idejére továbbra is kedvezményes kamatokat kínált (a megkérdezett bankok közül hat enyhített, egy szigorított). Folytatódott a hitelfolyósítási díjak csökkentése, illetve - akciók keretében - elengedése.
Kettős hatás
2006 második felében a várakozások dacára a bankok fele az előző félévhez képest erősebb hiteligényről számolt be, és mindössze egy szereplő érezte a kereslet csökkenését. A hitelkérelmek darabszámának növekedését továbbra is a devizahiteleknél tapasztalták, a forint lakáshitelek iránti keresletet újra igen alacsonynak ítélték, sőt két bank az előző időszakban észleltnél is gyengébbnek minősítette. A biztosítással kombinált hitelek népszerűsége látványos volt: mind az életbiztosítással, mind az egyéb kiegészítő jellegű (munkanélküliség, betegség esetére védelmet adó) hitelbiztosítással összekapcsolt termékek kelendőek voltak az ügyfeleknél.
Ez év első felében kettős hatás alakítja a hitelezési politikát. A szigorítás irányába hat, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések hatásaira tekintettel az ügyfelek törlesztésre fordítható jövedelme csökkenni fog. Az ügyfelekért folytatott verseny és a tulajdonosok növekedési elvárásai ugyanakkor továbbra is erősek maradnak, ami viszont lazítást vetíthet előre.
A következő félév keresletének előrejelzésénél a bankok véleménye - az előző felmérésnél tapasztaltaknak megfelelően - erősen szóródik: három szereplő növekvő, négy csökkenő igényeket jelzett előre. A növekedést továbbra is csak a devizahitelek kapcsán érzik lehetségesnek a megkérdezettek, és a bizonytalanabbá vált élethelyzet hatására a biztosítással kombinált termékek további előretörését jelezték.
Szigorúbb autóhitelezés
A fogyasztási hitelezés esetében is jellemző az egyre erősödő verseny és a változatlanul magas hitelezési hajlandóság. A hitelezési kedv a leginkább a hitelkártya üzletágban nőtt, de többen a személyi hitelezésben is további nyitást jeleztek. Összességében továbbra is jellemző, hogy a hitelhez férők körét változatlanul tartják, és a verseny hatására a hitelezési feltételek, kondíciók változnak. Azok a bankok, amelyek a gépjármű- és az áruhitelezésben változtattak, azok egységesen a szigorítás irányába mozdultak el, a többi terméknél azonban a standardokon enyhítő és szigorító szereplők is előfordultak.
Miközben a fogyasztás hitelek tekintetében valamilyen jellegű szigorítást összességében mindössze két bank jelzett, a gépjármű-hitelezési szegmensben négy szereplő tett ilyen jellegű lépést, elsősorban az ügyfelek romló hitelképessége miatt.
A kockázatosabb drágult jobban
E termékeknél is jellemző volt, hogy a 2006. második félévében bekövetkezett forrásköltség növekedést a bankok továbbra sem árazták be teljes mértékben, illetve az átárazás csak késleltetve jelent meg az ügyfelek számára. A gépjárműhiteleknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél az átárazást nagyobb arányban lépték meg a szereplők, a személyi hiteleknél és az áruhiteleknél azonban minden szereplő a marzs-csökkentést választotta.
Jobb a jó adósoknak
A szereplők jellemzően eltérő hitelezési feltételeket alkalmaznak a meglevő és az új ügyfelek esetében. A keresztértékesítés szerepe növekszik (hitelkártyát ajándékoznak a személyi hitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek mellé), és a historikusan jól fizető adósoknak kedvezőbb feltételek mellett magasabb hitelösszeget ajánlanak fel a bankok. A bankok egyre inkább elmozdulnak abba az irányba, hogy nem az egy tranzakcióból elérhető bevételre koncentrálnak, hanem a teljes ügyfélkapcsolat jövedelmezőségre gyakorolt hatását értékelik.
Ha szabad felhasználású, akkor deviza
A fogyasztási hitelek iránti kereslet előrejelzése során az előző felmérésnél a megkérdezettek válaszai erősen szóródtak, ám a negatív várakozások végül nem teljesültek be. A gépjármű-hitelezésben és az áruhiteleknél a megkérdezettek fele a hiteligények csökkenéséről számolt be, miközben a másik három termék esetében a többség keresletnövekedést érzékelt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a deviza konstrukciók népszerűsége volt továbbra is a jellemző.
A terméknek számos előnye van más termékekhez képest:
• a lakáshitelekkel szemben egyszerűbb dokumentációt igényel, ami a lakásfelújítókat is ennek a terméknek a választása felé tereli,
• egyre jellemzőbb a forint lakáshitelek deviza szabad felhasználású jelzáloghitelekkel történő kiváltása,
• alacsonyabb költségű, mint a többi fogyasztási hiteltermék,
• kínálati oldalon az ügynöki értékesítés hatékonysága is hozzájárul a folyósítások növekedéséhez.
Hogyan reagálunk, ha rosszabbul élünk?
2007. első félévét illetően - újfent a várakozások erős szóródása mellett - összességében a kereslet változatlanul maradását prognosztizálták a szereplők. A szóródás magyarázatát elsősorban a fogyasztás-simítás (a háztartások hitelfelvétellel igyekeznek fenntartani fogyasztásuk színvonalát a megszorítások ellenében) erősségével kapcsolatos eltérő várakozások magyarázzák, de eltérő tendenciákat fedezhetünk fel az egyes terméktípusok függvényében is. További kereslet-csökkenést várnak a szereplők a gépjárműhiteleknél és az áruhiteleknél, miközben a többség a hitelkártyák népszerűségének folytatódását prognosztizálja. Jellemzően a nagyobb átlagos hitelösszegű termékek esetében bizonytalanok a szereplők abban, hogy a háztartások fogyasztásuk fenntartása érdekében bevállalják-e a hitelterheket.
