A GVH az eredeti, decemberi 12-ei időpontról halasztotta 21-ére a döntés és annak nyilvánosságra hozatalát.
Az Allianz 5,319 a Generali 1,046 milliárd forintot kénytelen befizetni - mindkét cég perre viszi az ügyet -, a Gémosz 360 millió forintot fizet a versenykorlatozásért. A Peugeot biztosítási alkusza 45, az Opel kereskedők alkuszcége 13,6 a Porsche Hungaria alkusza 30,7 millió forintot fizet.
Az Allianz adózott eredménye 2004-ben 13,045 milliárd forint volt, a mérleg szerinti eredmény pedig 3,248 milliárdra rúgott - a két összeg közötti különbséget jórészt a 9,8 milliárdos kifizetett osztalék és részesedés magyarázza.
A Gazdasági Versenyhivatal 2005. június 20-án előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemle végrehajtásával versenyfelügyeleti eljárást indított a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége, az Allianz Hungária Biztosító Rt., a Generali-Providencia Biztosító Rt., a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft., a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. ellen.
Az eljárást azért indították meg, mert a rendelkezésre álló előzetes információk alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy a vállalkozások egymáshoz kapcsolódó gazdasági tevékenységükkel a gazdasági versenyt korlátozták vagy torzították azzal, hogy a 2002–2005 közötti időszakban évente egyeztetéseket folytattak és megállapodtak a gépjármű-biztosításokhoz köthető rezsióradíjakról.
Mint arról korábban beszámoltunk, a hivatal által feltárt ügymenet addig sem volt titok: a legnagyobb biztosítótársaságok többször jelezték, hogy évről évre megegyeznek szerződött partnereikkel arról, hogy azok milyen rezsióradíjat számolhatnak el egy-egy hibaelhárítás során. Erre azért van szükség, mivel a rezsióradíjak – főleg a márkakereskedésekben – olyan mértékben növekednek évről évre, amely az autóbiztosítási üzletág nyereségességét veszélyezteti. (Jellemző példa: tőlünk nyugatra sok helyen már olyan magasak a rezsiköltségek, amelyek nyomán két kinyílt légzsák miatt már a javítás nélkül totálkárossá nyilvánítják az autót a biztosítók.)
A versenyhivatali bírságok történetében ezzel nem dőlt meg a tavalyi, autópályakartell-ügyben megszületett rekord, bár az egy-egy cégre kirótt büntetés messze nem érte el az ötmilliárd forintot.
Emlékeztetőül: a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által 2002. júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon résztvevő vállalkozások versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Ennek keretében egymás között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyik cég melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket. A kartell-megállapodásban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt. A Betonút Rt.-re 2 212 millió, a DEBMÚT Rt.-re 496 millió, az EGÚT Rt.-re 496 millió, Hídépítő Rt.-re 1 371 millió, a Strabag Rt.-re 2 468 millió forint jutott, amit a cégek 2005. decemberében, illetve 2006. januárjában be is fizettek.
