Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke
Szembetűnő a grafológia hazai térhódítása: a munkahelyeken a legmegfelelőbb munkaerő kiválasztására, iskolákban gyermek- és serdülőkori problémák feltárására és mindennemű tanulási nehézség okának kiszűrésére, betegségek feltárására, sőt még terápiás célra is alkalmas. E segédtudomány használhatósága kapcsán azonban felmerül a kérdés: ismerjük-e vajon a grafológiai vizsgálatok jogi, etikai hátterét: ki, milyen feltételekkel, kinek az írásáról kérhet elemzést, s a grafológus kinek adhat információt egy-egy elemzés eredményéről, mire figyeljen egy cégvezető, ha úgy döntött, igénybe veszi a szakértőt.
Kerekes Andrea grafológus elmondta: a megbízók jelentős része napjainkra cég, mert a szakvélemény adott esetben pénzben mérhető hasznot hajthat. Megtörtént, hogy a megbízó korábbi rossz tapasztalataira hivatkozva fordult írásszakértőhöz: felvettek egy új kollégát, akit a próbaidő három hónapja után „megismertek” – és meg is bánták, hogy rábízták az adott munkát. Mivel komoly veszteséget okozott, a kérdéses cég megpróbálta megelőzni a hasonló eseteket. A személyiségkép kialakítása egyébként a közhiedelemmel ellentétben komoly, időigényes munka, esetenként húsz–harminc órát is igénybe vesz – mutatott rá.
A grafológusok működését szigorú etikai kódex szabályozza. A Magyar Írástanulmányi Társaság etikai kódexét 1988 februárjában adták ki. Eszerint a grafológus elkötelezett a munkája iránt, amelyet az általános erkölcsi normáknak, jogszabályoknak és a kódexnek megfelelően végez. Első és legfontosabb a titoktartási kötelezettség. Ez vonatkozik minden információra, amely a megbízóról vagy a megbízótól kerül a birtokába akár szóban, akár írásban. Nem használhatja fel saját hasznára az elemzés során megszerzett információkat. Ha a megbízó nem azonos az írásmintát adó személlyel, a megbízónak csak arról ad információt, amire a megbízó kíváncsi. A grafológus kártérítési és esetleg büntetőjogi felelősséggel is tartozik az általa készített analízissel kapcsolatban. Tevékenységével nem teremthet olyan helyzetet, ahol munkáját visszaélésszerűen használhatják fel, fokozott elővigyázatossággal és gondossággal kell tehát eljárnia, különös tekintettel a személyiséghez fűződő, például a jó hírnévhez, illetve a magántitokhoz fűződő jogra.
A föntiekből is kiviláglik, hogy a grafológus megbízási szerződéssel dolgozik, amely bizalmi viszonyt képez a felek (megbízó és a grafológus) között. Alapvető a felek együttműködési kötelezettsége. A szerződéskötéskor közölni kell a vizsgálat feltételeit: milyen terjedelmű írásmintára van szükség, az elemzéshez az író személy hozzájárulása is szükséges, esetleg rendelkezés arról, kinek adható ki a kész elemzés. Az etikai kódex szerint a vizsgálandó személyeknek írásban kell nyilatkozniuk írásuk grafológiai vizsgálatának engedélyezéséről.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak is ez a hivatalos állásfoglalása: a grafológusi szakvéleménnyel szembeni elengedhetetlen követelmény, hogy az érintett ennek elkészítéséhez írásban járuljon hozzá. Mi történik akkor, ha az érintett nem járul hozzá írásának elemzéséhez? Akkor nincs elemzés, mert alapvető követelmény a duktor (vagyis a kézírás tulajdonosának) hozzájárulása, amelynek ki kell terjednie arra, hogy a grafológus a megállapított tényeket mennyiben, kikkel közölheti, milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra. Ilyenkor többnyire megpróbálják a munkavállaló félelmeit eloszlatni, ám ha nagyon határozottan elzárkózik a vizsgálattól, az „árulkodó” lehet a cég számára.
Kerekes Andrea kiemelte: bár azokra a cégvezetői kérdésekre, hogy mennyire precíz például a leendő munkavállaló, a nagyon komoly mérési és statisztikai módszereket használó grafológusok kilencven-kilencvenöt százalékban helyesen tudnak válaszolni, a jövőbeni eseményekre a grafológiából nem lehet következtetni. Legfeljebb jelezni lehet, hogy például egy érzelmileg stabil munkavállaló esetében igen nagy traumának kell történnie a „kibillenéshez”. A grafológia egyébként nem csupán új munkaerő felvételekor használható, hanem a teljesítmény értékelésekor is: például, hogy adott időszakban mennyit fejlődött az illető, miért eshetett vissza a korábban jól teljesítő üzletkötő teljesítménye vagy mi lehet a kiugró teljesítmény oka – ezzel talán a többieknek is lehet segíteni a hasonló jó produktum eléréséhez.
