Az uniós csatlakozást követő bizonytalanságok után, tavaly már a munkaviszony melletti foglalkoztatások kapták a főszerepet, az idén pedig a munka- és a közalkalmazotti jogviszonyok megszüntetéséről folyt a diskurzus a visegrádi konferencián. A munkaviszony megszüntetése tehát egy meglehetősen kényes területe a munkajognak. Prof. dr. Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a konferencián úgy fogalmazott, hogy a szabályozás ezen a téren nem kellőképpen rugalmas, a kialakult helyzetben a felek gyakran "féllegális" megoldásokat keresnek. A probléma az, hogy a kollektív munkajog eszközei nálunk még hiányoznak. Bele kell nyúlni tehát a szabályozás rendszerébe, ami persze súlyos érdekeket sértene. Akkor van esély az Mt. átfogó felülvizsgálatára, ha a munkaadók és a munkavállalók szövetsége megegyezik egymással.
A konferencia kapcsán dr. Bankó Zoltánt, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusát, az oktatásszervező RODIN Kft. állandó szakértőjét kérdeztük a hazai munkaügyi képzésekről.
- Kik foglalkoznak ma a cégeknél, intézményeknél munkaüggyel?
- A legkülönbözőbb végzettségű szakemberek; jogászok, közgazdászok, hr menedzserek, de nem kis számban vannak olyanok, akiknek alapképzettségük az élet más területéről származik, például tanárok, mérnökök.
- Milyen képzések állnak rendelkezésre a munkaügyi szakemberek számára?
- A szakemberek végzettségét figyelembe véve képzésük is többféle kell, hogy legyen. Az ún. egynapos továbbképzéseken lehet a leggyorsabban információhoz jutni. Erre jó példa a RODIN Kft. konferenciái a munkaügyi és a kapcsolódó egyéb szakterületeken. Speciálisan az adott vállalkozás szervezetére "íródik" az ún. belső képzés, amely egyre népszerűbb oktatási forma. Végül a nagy érdeklődésre tekintettel 2006. októberében a RODIN-nel karöltve megindítottuk a Munkajogi Szakokleveles Tanácsadó képzést. Ez három szemeszteren keresztül alapos munkajogi tudást nyújt nem jogász végzettségűek számára.
