A BKV ugyanis csak akkor szállhatna ki a szerződésből, ha a Siemens nem szállítja le időre a Combinókat. Persze mindettől függetlenül is felmondhatná a szerződést a közlekedési vállalat, csakhogy ez nem lenne túl kifizetődő: a szerződés szerint ugyanis azokat a szerelvényeket, melyeket a Siemens a szerződés felmondásáig legyártott, a szerződéses ár szerint kénytelen átvenni, mint ahogy azokat is, melyeket a német cég az ezt követő 28 napon belül szállítható állapotba hoz.
Kötbér fizetésére kötelezhető a Siemens, ha a Combinók üzemképessége a hároméves szavatossági időszak alatt a szerződéses szint (90 százalék) alá csökkenne. Ez esetben is naponta járművenként 40 millió forintot, de legfeljebb a szerződéses ár 10 százalékát kaphatná meg a közlekedési vállalat. Ha a Siemens késve szállítaná a villamosokat, és azok üzemképessége nem érné el a szerződésben foglalt szintet, akkor is legfeljebb a szerződéses ár 15 százalékának megfelelő kötbérre kötelezhető a gyártó.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tegnap azt mondta: ellentétes az adatvédelmi törvénnyel, ahogyan nyilvánosságra hozták a Combino-szerződést. A BKV székházában ugyanis regisztrálniuk kellett magukat azoknak, akik a kontraktusba bele akartak nézni. A Magyar Hírlap megpróbált utánajárni, a BKV-nál ki rendelte el, hogy volt az a vezető, aki a regisztrált nyilvánosságra hozatalt elrendelte, de csak annyit sikerült megtudni: nem Aba Botond vezérigazgató, ő ugyanis az október 1-jei választásig szabadságon van.(Nszab, 5. old., MH 5. old., NSZ 16. old.)
