Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt években a lakáshitelrendszer többszöri szigorítása nyomán visszaesett a támogatott forintalapú kölcsönök helyett egyre inkább a devizahitelek felé fordult a lakosság. Mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mind a Magyar Nemzeti Bank többször felhívta a figyelmet a devizahitelek esetén fennálló árfolyamkockázatokra. Az elmúlt napokban látott forintgyengülés aktuálissá tette a témát. Aki nem bírja cérnával, és máris kíváncsi milyen nagyságrendben változhatnak a törlesztőrészletek, itt megnézheti, aki türelmesebb, az olvassa el a alábbiakat és utána linkeljen.
Mivel a deviza alapú lakáshitelek döntő részét svájci frankban vette fel a lakosság (az euróban felvett lakáskölcsönök aránya marginális), ezért az előbbiekhez kapcsolódó terhek változásait igyekszünk bemutatni. (A svájci frank árfolyama általában stabil az euróval szemben, így az eurókurzus elmozdulásán keresztül nagyjából pontos képet kaphatunk a változásokról.) Az utóbbi napokban megindult forintgyengüléssel a 170 forint környékére hízott a svájci frank árfolyama, s nem lehet kizárni a további emelkedést, pedig nem is olyan rég még 160 forint alatti árfolyamra is volt példa.
Az Erste Bank számításai szerint ha március 13-án, hétfőn vettünk volna fel egy 5 millió forintos, 20 éves futamidejű, 6 hónapos kamatperiódusú, svájcifrank-alapú kölcsönt, akkor havonta 36 955 forintos kellene fizetnünk. Ugyanezen kölcsön egyhavi törlesztőrészlete 160 forintos svájcifrank-árfolyamnál 35 128 forint lenne, 170 forintos jegyzés esetén a kölcsön 6,25 százalékkal kerül többe az adott háztartásnak, vagyis 37 323 forintos havi törlesztőrészletet kellene kigazdálkodni. Amennyiben 180 forintig hízna a kurzus, akkor már 39 519 forintos havi kiadással lehet számolni, ami az alapul vett 160 forintos árfolyamon felvett kölcsönhöz képest 12,5 százalékos növekményt jelent. Bár a jelenlegi kilátások alapján vajmi kevés esély van egy jelentős forinterősödésre, de a teljesség kedvéért a 150 forintos CHF-árfolyamra is kértünk "ajánlatot". Ilyen árfolyam mellett a havi törlesztőrészlet 32 932 forint lenne az Ersténél. A Raiffeisen ugyanezen kölcsönt - vagyis 150 forintos árfolyam esetén - 33 444 forintért adja havonta, míg 160 foritnos kurzusnál 36 172 forint a kölcsön költsége. A további két szinten 170, illetve 180 forintos svájci franknál pedig 37 903 és 39 133 forint összeget kell fizetni a Raiffeisennek. A forintgyengülésen túl tovább drágíthatja a kölcsönt egy esetleges kamatemelés, az elemzői várakozások szerint ezt csütörtökön végre is hajtja a svájci jegybank. Az Erste és a Raiffeisen ennek kapcsán egyaránt felhívja a figyelmet arra, hogy a kamatemelés azonban nem emeli meg automatikusan a törlesztőrészletet, mivel nem biztos, hogy az ebből adódó többletet áthárítják az ügyfélre. (A bankok a szeződéskötéskor alkalmazott árfolyamot úgy állapítják meg, hogy marad "ennyi" a hitelben, vagyis nem kell feltétlenül megjelentetni a kamatemelésből adó többletet.)
A hazai fizetőeszköz gyengülése ellenére a bemutatott svájcifrank-hitel még a tegnap reggeli 170 forint körüli árfolyam esetén is kedvezőbb, mint az államilag támogatott kölcsön. Ha ugyanis ugyancsak hétfőn akartunk volna felvenni egy új lakásra államilag támogatott, 20 éves futamidejű hitelt, akkor havonta 38 773 forintot kellene fizetnünk az Ersténél. A fentebb említett 180 forintos svájcifrank-árfolyam esetében viszont már az államilag támogatott hitelnél van a labda, ugyanis utóbbi 2200 forinttal alacsonyabb havi kiadást jelent. Használt lakásnál már megint a devizahitelnél az előny: az államilag támogatott kölcsön részlete 44 293 forintra jön ki. (Megjegyzendő, a devizahitelnél édesmindegy, hogy új vagy használt lakásra veszi fel az ügyfél, ez csak a támogatott kölcsönöknél fontos tényező.) A korábban, "kedvezményes korszakban" felvett hiteleknél a következőképpen alakulnak a törlesztőrészletek: az államilag támogatott, 2003. június 16. és december 22. között felvett 20 éves futamidejű, 5 millió forintos kölcsön után új lakás esetén havi 36 130 forintot kell fizetni, használt lakásnál ugyanez 38 694 forint. (Ez az adóvisszatérítés nélkül kalkulált összeg.) Meg kell említeni azt is, ha Magyar Nemzeti Bank kamatot emel, az közvetve növeli a részletet, az állami támogatás mértéke ugyanis az állampapírpiaci referenciahozamok átlagához van kötve. Ennek megfelelően egy esetleges kamatemelés hatását elnyújtva, csak később érzékelik az ügyfelek. A kamatemelés egyébként előnyösebb helyzetbe hozza a svájcifrank-alapú hiteleket, miután egy ilyen lépés nyomán várhatóan erősödne a forint. (Kérdés persze, hogy ez az erősödés mennyire lehet tartós.)
Sokak szerint egyébként a forintgyengülés előtti stabil árfolyam - legalábbis részben -a lakossági devizahitelek bővülésének volt köszönhető. A devizaalapú kölcsönök kihelyezése ugyanis forintban történik, ami pluszkeresletet generál a hazai fizetőeszköz iránt. Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője ennek kapcsán megjegyezte, a devizahitelek magas állománya árfolyam-erősítő hatással bír. Öngerjesztő folyamatról van szó, a devizahitelek ugyanis az árfolyamon keresztül tartják fenn a devizahitelek vonzerejét.
