Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány napon belül két, külföldi kézben lévő, magyarországi élelmiszeripari vállalkozás tulajdonosa is jelezte, hogy felhagy az itteni termeléssel, s a piacot ezentúl másutt gyártott termékekkel látja el.
Az EU-csatlakozás káros a dohányiparra
Három kelet-közép-európai gyárát zárja be az Imperial Tobacco Group, a cég saját bevallása szerint az Európai Unió bővítésének a cigaretta piacára gyakorolt hatása miatt kényszerül felszámolni magyar, szlovén és szlovák gyáregységeit. A világ negyedik legnagyobb cigaretta-előállítója 2002-ben vásárolta meg a német Reemtsmát, ezzel együtt a Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft.-t, amelyet az Imperial döntése hatványozottan érint, ugyanis a nemrég beindított filtergyártó üzem is megszűnik. A döntés itthon közvetlenül 380 munkavállalót sújt, akik tavaly 2,7 milliárd szál cigarettát gyártottak Debrecenben.
A debreceni dohánygyár bezárása az ágazat más szereplőire is kedvezőtlen hatással lehet, ugyanis a cigaretták külföldi gyártása esetén a magyar dohánytermelők egy részének megélhetése veszélybe kerül – vélekedett Papp Ferenc, a Dohány Terméktanács elnöke. A Népszabadság cikke szerint a gazdálkodóknak 150 tonna nem fermentált dohányra kell vevőt találniuk.
Csekély mennyiség
A mennyiség egyébként az évi kilencezer tonnás hazai dohánytermést figyelembe véve nem nevezhető jelentősnek, s ennek fényében a szóban forgó 150 tonna máshová történő értékesítése sem jelenthet nagy gondot. (A szintén magyar dohányból készülő British American Tobacco-márka, a Sopianae gyártásához például évi négyezer tonna hazai termésű dohánylevelet használnak fel.)
Mivel a Reemtsma a magyar piacon jelenleg is elsősorban importból származó dohány felhasználásával készült termékekkel van jelen, a kivonulás a behozatal mennyiségét lényegében nem érinti. Igaz ugyanakkor, hogy a külföldön előállított késztermék importja várhatóan nagyobb tételt jelent majd a külkereskedelmi statisztikában, mint az egyszerű dohánybehozatal, hiszen a hozzáadott érték másutt keletkezik.
Megfigyelők szerint egyébként az ITG a gyárbezárásokkal megtakarított összeget a marketing erősítésére is fordíthatja, így akár javíthat is magyarországi piaci pozícióján.
A dohány fermentálásával foglalkozó Universal Leaf Tobacco (ULT) Magyarország Rt. számára szintén piacvesztést jelent a Reemstma tulajdonosának döntése. A debreceni dohánygyár bezárásához hozzájárult, hogy az adóterhek folyamatos növekedése miatt egyre jobban drágul a cigaretta Magyarországon. Csak az utóbbi másfél évben 94,5 százalékkal nőtt a jövedéki adó, s ennek hatására drasztikusan csökkent a legálisan eladott cigaretta mennyisége.
Mit lép a többi dohánygyár?
A British American Tobacco (BAT) Hungary Kft. viszont jelentős belső átszervezéssel igyekszik megteremteni magyarországi hosszú távú működésének feltételeit. Az itthon 46 százalékos piaci részesedéssel bíró BAT állítása szerint a világviszonylatban is újdonságnak számító, keresleti lánc alapú vállalati működési modellt kívánja létrehozni.
A cég szerint az átszervezés nagy hatással lesz a vállalati munkakörökre, tömeges elbocsátásokkal azonban nem jár.
Hasonló vizsgálatokról tájékoztatott a Philip Morris Magyarország Kft. is: az anyacég az EU-csatlakozás tükrében górcső alá veszi a "hatékonyság és a versenyképesség növelésének lehetőségeit az új környezetben”.
Az biztos, a magyar dohányipart erőteljesen sokkolta, hogy 2002-ben kétszer - összesen 33 százalékkal -, majd 2003. április elsejétől 2004. január elsejéig 55 százalékkal növekedett a cigaretta jövedéki adóterhe, miközben a legális cigaretta folyamatosan veszített piaci pozíciójából.
Sport szelet Pozsonyból
A Kraft Foods Hungária elsősorban a szeletes termékekben erős - húzónév a Sport szelet és a Piros Mogyorós tejcsokoládé. A cég a magyar édesipari piac egyik legerősebb szereplője a Nestlé, a Stollwerck és a Sweet Point mellett.
Az Édességgyártók Szövetségének nincs tudomása arról, hogy újabb társaság szüntetné be hazai termelését. A Kraft esete azonban mégsem mondható egyedinek, hiszen legutóbb a Nestlé is átszervezéseket hajtott végre. Az adókedvezmények és a kihasználatlan kapacitások miatt a piac folyamatosan mozog.
Csakúgy, mint a dohányiparban, az édességpiacon sem várható változás a kivonulás miatt, az unió kibővítése után ugyanis mind az osztrák, mind a szlovák termelés belföldinek számít, vagyis vámmentesen kerül a magyar piacra. Az azonban kétségtelen, hogy feltehetően más költségekkel állítják elő külföldön a csokoládékat, illetve az is, hogy nem magyar munkaerőt foglalkoztatnak. A dohányipari helyzethez hasonlóan a külkermérleg egyenlegromlásával itt is számolni kell, de a kedvezőtlen változás nagysága szintén nem lesz túl jelentős, ugyanis a kakaót, kakaóvajat, növényi zsiradékot eddig is importból kellett beszerezni.
A hazai édesipari piac teljesen nyitott. A legnagyobb gyártók, akik a forgalom csaknem háromnegyedét adják, multik leányvállalatai. Ezek saját gyártmányaik egy részét exportálják, és közel azonos nagyságrendben importálják vállalatcsoportjuk ismert márkáit. Az édesipari ágazat forgalmában a kivitel és a behozatal körülbelül 20-25 százalékot képvisel, amelyet döntően a nemzetközi nagyvállalatok bonyolítanak le.
A termékcsoportokon belül az export és az import nagyságrendje – néhány terméket kivéve - közel azonos. Sokkal nagyobb viszont az import rágógumiból és karamellából, mivel ezen a területen a hazai gyártás viszonylag csekélyebb.
A szomszédból a tejtermék is olcsóbban jöhet
Az élelmiszeripari kivonulásokkal kapcsolatban Kiss Pál István, a Tej Terméktanács elnöke kijelentette: a tejágazatban ilyen törekvésekről nem tud. (Megfigyelők szerint viszont nem zárható ki, hogy valamelyik tejipari vállalat mégis úgy dönt, hogy egyes termékeinek gyártását inkább egy szomszédos országban oldja meg, ahol alacsonyabb alapanyagárakkal, kisebb gyártási költséggel és kevesebb adóteherrel működhet.)
A szakember, aki egyben a Friesland közép-európai vezetője is, ugyanakkor aláhúzta, hogy több, az elmúlt időszakban született törvénytervezet véletlenül sem segíti a magyarországi élelmiszeripari cégek erősödését. Főként a termékdíjról, illetve a környezetterhelési díjról van szó, ezek az elnök szerint értelmezhetetlenek a tejipar számára, ráadásul újabb és újabb költségvonzattal járnak, amelyek nem ösztönöznek az itteni beruházásra. Kiss Pál István a Parmalat-ügy kapcsán kiemelte: a magyarországi tejipari cég kizárólag az olasz anyavállalat miatt került nehéz helyzetbe.
Olcsó szlovák sajt és szlovén tej
Felmérések szerint a magyar tejipari vállalatok csak választékbővítés céljából importálnak tejtermékeket, vagyis itthon nem gyártott árukat hoznak be. Az, hogy az üzletek polcain mégis mind gyakrabban találkozni külföldi eredetű tejtermékekkel - főként a legolcsóbb és legdrágább kategóriában -, a kereskedelmi cégek és -láncok növekvő aktivitásának tudható be. A terméktanács elnöke szerint főként a gyengébb minőségű, az olcsóbb alapanyag miatt kedvezőbb árú termékek áramlanak be a magyar piacra. Példaként említette, hogy tavaly a magyar és a szlovák tej között több, mint 30 százalékos volt az árkülönbség, így alacsony hozzáadott-értékű kategóriában versenyhátrányba került a magyar tejipar. (Szinte minden élelmiszer-áruház hűtőpultjában megtalálható például a legolcsóbb magyar trappistánál is alacsonyabban áron kínált szlovák szeletelt sajt.) Az uniós csatlakozás után még élesebb verseny várható, így a termelők a következő hónapokban állami támogatást szeretnének kicsikarni az ágazat védelmében. Jelenleg a nagykereskedelmi vállalatok és itthoni gyártással nem rendelkező, külföldi tejipari cégek próbálnak mind jobb pozíciót kiépíteni, akár az átmeneti veszteséget is vállalva. (Az elmúlt hetekben is feltűnően olcsó, dömpingár-gyanús ultrapasztőrözött, azaz dobozos tartóstej-szállítmányok érkeztek Ausztriából és Szlovéniából.)
Szlovéniában ugyanakkor készülnek az EU-tagság elnyerése nyomán várhatóan igen nehéz helyzetbe kerülő ágazatok kistafírozására, ám hasonlóra - ismerve a magyar költségvetés helyzetét - itthon valószínűleg nem lesz pénz - vélekedett Kiss Pál István.
